orvos-doktor, született 1810-ben Pozsonyban, honnan 1816-ban szüleivel Pestre költözött; középiskolai tanulmányai közben nyelvek tanulására adta magát; az orvosi tudomány három első elméleti évét a pesti egyetemen töltötte, a gyakorlati folyamot Bécsben végezte, hol Hildebrandnak, szorgalma miatt, kedveltje volt. Itt nyerte 1832-ben orvosdoktori oklevelét. Miután az orvosi tudomány minden ágában a bécsi közkórházban kiképezte magát és szülészmesteri oklevelet is nyert, a kőszegi izraelita község orvosának hívta meg. Itt kezdte meg gyakorló orvosi pályáját. 1833-ban Kőszegh városa főorvosának és kórházi orvosának választotta. 1835-ben Pestre költözött és itt folytatta orvosi és tudományos pályáját. Nagy buzgalommal dolgozott a pesti izraelita magyarító egyletnek 1843-ban megalakításán. Hasonló igyekezetet fejtett ki 1842-ben a nehéz kézműveket és földmívelést a zsidók közt terjesztő egyletben, melynek titkára volt. 1848-ban elfogadta a pesti izraelita község elnökségét és őt választották a magyarországi izraeliták azon küldöttség tagjává, mely az 1848-iki nemzetgyűlés alkalmával érdekeik képviselésére alakult. A tábori kórházakban beteg harczosoknak nyújtott segélyt. A budapesti orvosegyesületnek alapító, a párisi német orvosegyletnek levelező tagja volt. Meghalt 1849. aug. 22. Pesten tüdőgümőkór következtében. (A budapesti kir. orvosegyesületben 1861. márcz. 23. Rózsay József főorvos tartott fölötte emlékbeszédet.)
Czikkei az Orvosi Tárban (1838. A sósavas ónany, muries stanni, belső használatáról, 1840. Hószámbaj, 1842. I. Járulék az orbánczos bajok méltánylásáról, II. Átnézete az utolsó 16 év alatt Pesten a Dunába holtaknak, 1843. II. Némely önállóknak tekintett betegségek rokonságáról, 1844. I. Értekezés a bujasenyvről, II. Vázlatai az idegkórtani tanulmányok összehasonlításának, tekintve a gyakorlati gyógyászathozi viszonyaikat, 1846. I. Vázlatai a vérvegytan jelen állásának, tekintve a gyakorlati gyógyászathozi viszonyát, 1848. Idő- és kórjárat Pesten 1847. jan.-jún. hónapokban és könyvism.); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (II. 1842. Morbus puerperalis et paralysis uteri); a Társalkodóban (1847. 14-17., és 49. sz. könyvismertetések); az Első Magyar Zsidó Naptárban (Pest, 1848. Közlemények a nehéz kézműveket és földmívelést az izraeliták közt terjesztő pesti egylet köréből, sat.
Munkái:
1. Dissertatio inaug. medica de Hemicrania solari. Viennae, 1832.
2. Medizinische Topogographie der Königl. Freistädte Pesth und Ofen-Pest, 1840. Négy táblával. (A pesti egyetem orvosi kara által kitűzött 100 arany jutalmat nyerte. Ism. Figyelmező 49., 51. sz.)
Rózsay József, Emlékbeszéd Schlesinger Ignácz felett. Pest, 1861.
Szinnyei Könyvészete.