Schlechta János (visegrádi és koszteleczi),
kiváló humanista író, a dunai társaságnak tagja, Schlechta Miklós fia, szül. 1466. jan. 14. Jómódú cseh nemesi családból származott, tanulmányait a prágai egyetemen végezte és ugyanott 1484. baccalaureus lett. A XV. század végén II. Ulászló magyar király szolgálatába lépett és a budai kancelláriában nyerve alkalmazást, tizenhat évet töltött a királyi udvarban, élénk összeköttetésben állva korának humanistáival, első sorban Celtessel és a budai könyvtár felhasználásával élénk irodalmi tevékenységet fejtve ki. 1504. okt. 4. megnősült (neje Strassnicz Magdolna) és azontúl visszavonultan élt kosteleczi kastélyában. Meghalt 1525. aug. 29. (mások szerint 1540.)
Sch. egyike volt kora legkitűnőbb humanistáinak. Saját művei közül kortársai körében legtöbb hatást ért el egy a lélekről szóló, prózában írott Microcosmus cz. munkájával, melyet, miután húsz évig forgott barátai közt közkézen, Ursinus Velius felszólítására kiadott és Thurzó János olmützi püspöknek ajánlott. A kiadás lappang s így a munkát nem ismerjük, de a kortársak reánk maradt birálataiból tudjuk, hogy a görög forrásokon kívül arabokat (Averroës) is használt.
Levele: 1503. jún. 20. Bohuslaushoz intézve (M. Akad. Értesítő 1855. 570. l.).
Ábel Jenő, Magyarországi humanisták. Bpest, 1880. 94. lap.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 946. l. (Latkóczy M.)