theologiai doktor, bibornok-püspök, v. b. t. tanácsos, a m. tudom. Akadémiának igazgatósági tagja, aradi polgár és építész fia, szül. 1824. márcz. 27. Új-Aradon; a gymnasium alsóbb osztályait szülővárosában, a felsőbbeket Szegeden (hol 1842. a csanádegyházmegyei papnövendékek sorába lépett), a theologiát a pesti egyetemen végezte. Itt mint a papnövendékek magyar iskolájának tagja, feltűnt irodalmi dolgozataival. 1846 őszén levéltárnok lett Lonovics József csanádi püspök udvarában. 1847. ápr. 3. pappá szentelték és azon évi júliustól szeptemberig Nagy-Szent-Miklóson káplánkodott. 1849. szept. oraviczai, 1850. pécskai és ismét nagy-szent-miklósi, 1851-ben temesvár-belvárosi káplán, egyúttal a püspöki lyceumban a dogmatika tanára és a szentszéknél a szegények ügyvédje lett. 1852. az egyházjog és egyháztörténelem tanárává és szentszéki ülnökké nevezték ki. A megfeszített szellemi munka megrendítette egészségét; e miatt 1859-ben tanári állását a mercyfalvi plébániával cserélte fel. 1863. gyarmatai plébános és kerületi esperes lett. Szabad idején jogbölcseleti egyházjogi és művelődéstörténelmi tanulmányokkal foglalkozott. Ekkor kezdett a vármegyei közéletben is szerepelni. 1867-ben szerezte meg az egyházjogi doktori czímet. Doktori értekezése: Az egyházjavak jogczíméről hazánkban cz. viseli. Mint temesgyarmati plébános kezdett foglalkozni kulturtörténelemmel és kulturbölcselettel és ekkor írt a M. Sionba egy értekezést, melyben Bucklet ismertette. Midőn a kath. autonomiai mozgalmak megindultak, egyházmegyéjének papsága 1868. és 1870. autonomiai követté választotta. Álláspontjára nézve a bizottság többségének (főpapi) munkálatai mellett 1871. márcz. 16-án tartott hatásos beszédet. 1872-ben kanonokká, 1873. márcz. 17-én pedig szatmári püspökké nevezték ki. 1877. elnöke, 1894. tiszteleti elnöke lett a Szt. László-társulatnak, melynek közgyűléseit irányt adó beszédeivel nyitotta meg. Ez időtől fogva a magyar püspöki karnak vezéralakjai közé tartozott. Különösen a főrendiházban nem volt fontosabb, kivált az eyházat érdeklő tárgy, melynek vitájában hatásos beszédeivel ki nem vette volna részét. A közoktatási törvény, a zsidók és keresztények közötti házasságra vonatkozó törvényjavaslat és az egyházpolitikai újabb törvények tárgyalásai közben nagy érdemeket szerzett az egyháznak, hazának és a nevének. A kötelező polgári házasság javaslatra a király felszólítására készített memoranduma a küzdelmeknek mondhatni tengelyévé vált. 1880. v. b. t. tanácsos, 1884. a vaskorona-rend I. oszt. lovagja, 1885. a budapesti egyetemen tiszteleti hittudományi doktor, 1886. római gróf és pápai trónálló főpap. 1887. ápr. 8. nagyváradi püspökké neveztetett ki és aug. 24. ünnepélyesen elfoglalta új székét. Szatmár városa, hogy hálájának kifejezést adjon, kevéssel távozása után díszpolgárrá választotta. (Díszpolgára Nagyvárad, Szilágysomlyó és Új-Arad városának is.) A szatmári egyházmegye pedig hűséggel őrzi emlékét: a Török-féle könyvtár (24,000 frt), melyből a Laurentiana-könyvtár létesült, a lourdesi kápolna (10,000 frt), a papi-mároki templom (12,000 frt), a szatmári tanítóképzők új rendezettsége, a szigeti zárda és 16 új népiskola köszönik neki létüket, valamint a felsőbányai templom százezrekre menő vagyonának visszaszerzését. Tizennégy évi szatmári püspöksége alatt félmilliót adott egyházi, tanügyi és közczélokra. A nagyváradi tanítóképzőnek saját házat szerzett, ugyanott 1901-ben kisdedóvónőképzőt alapított, 1896-ban pedig Debreczen városának 30,000 forintot adományozott apácza-zárda létesítésére a magasabb nőnevelés érdekében. Előbb a nagyváradi egyházmegye szükségleteinek fedezésére 100,000 frtos alapítványt tett, melyet 1897. ápr. 8. újabb 100,000 frttal nagyobbított. Bihar-Püspökiben román stílű plébánia-templomot emeltetett stb. Úttörő részt vett a magyar közművelődési egyesületek megalapításában. Alelnöke volt az országos vöröskereszt-egyesületnek, elnöke volt az orsz. zene-akadémiának, a poliklinikai egesületnek. 1897. máj. 2. ülte meg áldozópapságának ötvenedik évfordulóját, ez alkalomból a király a Szent-István-rend nagykeresztjét adományozta neki. Meghalt 1902. júl. 10. Nagyváradon.
Czikkei a növendékpapság Munkálataiban (Pest, 1845-46. fordítások); a Csanádban 1869., 1871. Aphorismák, az autonomiára vonatkozók); az Új M. Sionban (1872. Eszmetöredékek, kulturtörténeti tanulmány); a Religióban (1876. A kath. egyházi javak birtokczíme Magyarországban).
Munkái:
1. Válasz az «Észrevételek a kath. congressus bizottságnának király ő felségéhez 1871. jún. 12. benyújtott kérvényére» cz. röpirata. Temesvár, 1871. (Névtelenül).
2. Társadalmi átalakulás vallás nélkül! Egyházi beszéd, melyet szent István Magyarország első apostoli királyának ünnepén Budán mondott. U. ott, 1871.
3. Egyházi beszéd megyebeli híveihez. U. ott, 1873.
4. Vallásosság és tudományosság. Megnyitó beszéd a Szent-László-Társulat 1880. szept. 30. közgyűlésén. Bpest, 1880.
5. A magyarok segedelmezése keleten. Megnyitó beszéd. U. ott, 1881.
6. A katholikus álláspont a középtanodák kérdésében. U. ott, 1882.
7. A magyarországi katholikus egyház jogairól. Megnyitó beszéd a Szent-László-Társulat 1882. okt. 5. közgyűlésén. U. ott, 1882.
8. Istennek dicsőség, egyháznak segítség! Egyházi beszéd, melyet a szathmárnémeti tűzoltóegylet zászlajának megáldása alkalmával 1882. szept. 24. tartott. Szathmár, 1882.
9. Az iparkiállítás megnyitásakor tartott beszéde. U. ott, 1882.
10. Elnöki megnyitó beszéd, a Szent-László-Társulat közgyűlésén 1883. szept. 27. Bpest. (Ism. M. Állam 265., Kath. Hetilap 40., Nemzet 266. sz.).
11. A bukovinai és csángó magyarok és a Szent-László-Társulat feladata. Elnöki megnyitó beszéd. U. ott, 1884.
12. Trauungs-Rede anlässlich der Vermählung des Grafen Weyprecht Rüdt und der Baronesse Nandine Inkey gehalten am 29. Mai 1884. U. ott, 1884.
13. Kibékítése az egyénnek és családnak a vallással és az államnak az egyházzal. Elnöki megnyitó beszéd a Szent-László-Társulat 1884. nov. 27. tartott közgyűlésén. U. ott, 1884.
14. Lo Presti család. 1862-ben írta, újra kiadta Melczer István. U. ott, 1885.
15. Vallásosság és sz. István koronája alatt egység. Egyházi beszéd, melyet sz. István Magyarország első apostoli királyának ünnepén... a szatmári székesegyházban tartott. Szatmár, 1886.
16. Eszmék a középkor cultur-életéből. Elnöki előadás. Bpest, 1886. (Ism. Kath. Szemle 1887).
17. A papság némely teendőiről. Főpásztori levél a papsághoz. U. ott, 1887.
18. Ötven év a zárdában. Egyházi beszéd, melyet a nagyváradi Orsolyaszüzek fejedelemnőjének 50 éves szerzetfogadalmi jubileuma alkalmából 1888. nov. 22. a zárdatemplomban mondott. U. ott, 1888.
19. A rabszolgakereskedés Afrikában. Elnöki beszéd, melyet a Szent-László-Társulat XXIII. rendes közgyűlésén 1889. decz. 14. a budapesti új városház dísztermében tartott. U. ott, 1889.
20. Hinni és tudni. Egyházi beszéd, melyet a nagyváradi kir. jogakadémia százéves jubileuma alkalmából.... tartott. U. ott, 1889.
21. Beszédei. Közrebocsátja Bunyitay Vincze. U. ott, 1890., 1898. Négy kötet. (I. 1890. Egyházi beszédei. Ism. Kath. Szemle, Prot. Szemle, Nemzet 1891. 189. sz., II. Egyházpolitikai beszédei 1890. Ism. Kath. Szemle, III. és IV. 1898. Egyházpolitikai beszédei és dolgozatai. 2. kiadás. «S. L. bíboros püspök beszédei és dolgozatai» cz. 4. kötet. U. ott, 1899. Ism. Budapesti Hirlap 1899. 46. sz., Vasárnapi Ujság 50. sz.).
22. Evolutio és a létért való küzdelem. Beszéd, melyet a magyar orvosok és természettudósok 25. nagygyűlésén mondott. U. ott, 1890.
23. Fölterjesztése az «egységes polgári házasságról» szóló törvényjavaslatra és indokolására. U. ott, 1893.
24. A magyar főiskolai ifjúsághoz. Beszéd, melyet tartott a diák-kongresszus megnyitó ülésén. Nagy-Várad, 1897.
25. Elnöki megnyitó beszéde a Szent-László-Társulat 1898. márcz. 31. a budapesti központi papnövelde dísztermében tartott XLV. nagygyűlésén. Bpest, 1898.
Egyházi, országgyűlési és alkalmi beszédei a helyi, politikai napilapokban és a főrendiház Naplójában is megjelentek.
Vasárnapi Ujság 1873. 20. sz. arczk., 1897. 18. sz. arczk., 1902. 28. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1873. 18. sz. arczk.
M. Könyv-Szemle 1877. 77. l. (Könyvtára).
M. Állam 1883. 265. sz., 1884. 328. sz., 1886. 338., 1887., 117., 1893. 137., 1897. 100. sz.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Ország-Világ 1887. 18. sz., 1897. 19. sz. arczk.
Catalogus Bibliothecae Joan. Card. Simor. Strigonii, 1887. 1209. h.
Aradi Közlöny 1887. 113. sz.
Budapesti Hirlap 1887. 119. sz.
M. Sion 1888. 777. 1., 1893. 456. l.
Nagyváradi Hirlap 1890. 24. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 945., XVIII. 549. l. II. Pótlékkötet 1904. 571. l.
Tiszántúl 1897. 100. sz.
Hazánk 1897. 110. sz.
Sturm, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 26. l.