bányatanácsos és akadémiai tanár, 1809-ben hivatott meg Selmeczbányára a mennyiségtani és bölcseleti tanszékre és kineveztetett bányatanácsossá. Az egykorú hirlapok ezeket írják érdemeiről: «Gőz-, és hő-feletti páratlan theoriája, hydrodynamikai új elvei, melyek korszakot szültenek a mechanika tudományban, megőrzik őt a feledéstől. A leopoldaknai roppant vízemelő s a bélabányai vízoszlop-zuzó erőművek méltán fogják csodáltatni a maradékkal termékeny lelke tehetségét.» Meghalt 1833. 25. Selmeczbányán 57 éves korában.
Munkája: Beiträge zur Bergbau-Kunde, insbesondere zur Bergmaschinen-Lehre. Wien, 1833. Két kötet.
Hazai és Külföldi Tudósítások 1833. II. 50. sz.
Gemeinnützige Blätter 1833. 97. sz.
A selmeczi magy. kir. bányász- és erdész-akadémia Emlékkönyve. Selmecz, 1871. 23., 28., 42., 45. l.
Szinnyei Könyvészete.