jogi doktor, kir. törvényszéki aljegyző, Sch. Berthold női szabó és Roth Róza fia, szül. 1877. febr. 9-én Pozsonyban; középiskolai tanulmányait a pozsonyi kir. kath. főgymnasiumban végezte; a jogot ugyanott az akadémián kezdette, az első (1895-96.) téli félév elteltével a budapesti egyetemen folytatta. 1900. deczember 4. a budapesti egyetemen sub auspiciis Regis jogi doktorrá avatták. Ügyvédjelölti gyakorlata félbeszakításával 1901 őszén állami utazási ösztöndíjjal, jogtörténeti tanulmányainak folytatása végett külföldre ment és két félévet töltött a berlini egyetemen. Az ügyvédi vizsgálatnak letétele után 1904. júl. a pestvidéki kir. törvényszékhez aljegyzővé neveztetett ki.
Czikkei a Huszadik Században (1901. könyvism.); a Jogtudományi Közlönyben (1902. 48-52. sz. A magyar trónörökösökben megkivántató kellékekről, 1904. sz. könyvism.); a Pester Lloydban (1902. okt. 3. és 1905. márcz. 3. könyvism.); a Jogállamban (1903., 1905., 1907. könyvism.); a Zeitschrift für ungarisches öffentliches und Privatrechtben (1906., 1907. Ebenbürtigkeit und Tronfolge, válasz); munkatársa volt a Magyar Jogi Lexikonnak (1898-1906).
Munkái:
1. Az örökös főrendiség eredete Magyarországon. A budapesti m. kir. egyetemen pályadíjjal jutalmazott jogtörténeti tanulmány. Előszóval ellátta dr. Timon Ákos. Budapest, 1900. (Német kivonatát a Kohler József szerk. Zeitschrift für vergleichende Rechtswissenschaft 1903. hozta.)
2. A Hármaskönyv jogforrástana. (A Hármaskönyv jogtanának első fejezete). U. ott, 1902. (Balogh Jenő, Jogi Értekezések VI.)
3. Válasz a pragmatica sanctio és a házi törvények tárgyában. U. ott, (215., 226.).
4. Ungarische Verfassungs- und Rechtsgeschichte mit Bezug auf die Rechtsentwickelung der westlichen Staaten von Ákos von Timon. Aus der 2. Auflage übersetzt. Berlin, 1904.
M. Könyvészet 1902.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
M. Jogi Lexikon VI. 260. l.