gyógyszerész, Sch. Jonatán gyógyszerész és Maleter Amália fia, szül. 1835. ápr. 23. Felkán (Szepesm.); a négy gymnasiumi osztályt Rozsnyón végezve, 14 éves korában a bécsi egyetemre ment, hol botanikai és chemiai előadásokat hallgatott, de rendes tanulónak, fiatal kora miatt, nem vették fel. 1855-ben nyert gyógyszerész-oklevelet és atyjának, ki azon évben cholerában meghalt, gyógyszertárát Felkán átvette. Időközben azonban botanikai s chemiai tanulmányait is folytatta. A híres botanikus, Kalchbrenner Károlynak, gyakori kisérője volt a Magas-Tátrában. Több tudományos és társadalmi egyletnek, így a szepesi turista-egyletnek, a Kárpát-egyletnek és turista-társaságnak, a szepesmegyei orvosok és természettudósok egyesületének, s a hygiéniai és demographiai Congressusnak munkás tagja volt. A Nagy-Tátra flórájának legalaposabb kutatója, legpontosabb ismerője, a gyógyszerészi karnak egyik legtudósabb férfia, a felkai Tátra-Múzeum alapítója és igazgatója s a Felvidék közművelődésének éltető szelleme volt. Botanikai kertje Felkán a város dísze volt és a füvészkedvelők és turisták előtt vonzó-erővel bírt, kiknek ő mindenkor barátságos tanácsadója volt. A közügyet is szolgálta, a mennyiben 1868-70-ben szülővárosának polgármestere, az evang. egyháznak pedig 1860-86-ig presbitere és kevés megszakítással 19 évig az iskolák felügyelője volt. Fiának, Sch. Györgynek korai halála, ki a külföldi egyetemről gyógyszerészi oklevéllel hazaérkezve, három nap mulva meghalt, mélyen elszomorította s tevékenységét megbénította; azért gyógyszertárát 1891-ben eladta és nyugalomba vonult. Azonban tudományos munkásságát folytatta; utolsó terve volt a Tátra flóráját szövegben és képben megismertetni; azért Bécsben tartózkodott. Midőn onnét 1895-ben visszaérkezett, meghűlés következtében tüdőgyuladást kapott és ápril 23. születésnapján Felkán meghalt.
Czikkei a Zipser Anzeigerben (Lőcse, 1864. 50. sz. Ueber einen Getreideverwüster, 28. és köv. sz. Controverse über das Vorkommen und den Standort einiger Pflanzen in der Tatra, Schelleyvel és Kalchbrennerrel együtt); a Természettudományi Közlönyben (1871. Tátrafüred vize, 1889. A Beggiatoa növénynév eredetéről és kimondásáról, 1892. A nyálkás gombákról, Adatok a Trichia-fajok pontosabb ismeretéhez, 1897. Phaeomarasmius új gombanem, Az Agaricus-félék egy új neme, 1902. Adatok Magyarország virágtalan növényeinek ismeretéhez, Phyllosiphon Arisari moszat, 1904. Újabb adatok Magyarhon alsórendű szervezeteinek ismeretéhez, Chionaster nivalis, Bohlin, Wille a Magas-Tátra havában); a Magyarországi Kárpát-egylet Évkönyvében (1874. A tátrafüredi édes víz, 1877. A Ránk-herleini szökőkút vizének vegyi elemzése, németből ford. Lorx Sándor, 1879-80. Adalékok a Szepesi-Tátra alhavasi és havasi virányának ismeretéhez); a Zeitschrift der allg. österr. Apotheker-Vereinesben (1875. Analyse der Castorquelle und der Polluxquelle in Bad Schmecks); a Zipser Boteban (1878. 17. sz. Die gegenwärtigen chemischen Verhältnisse der Bohrtherme zu Gánócz); a Turisták Lapjának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Analyse der Schmeckser Mineralwassers. Wien, 1855. (Különny. a bécsi akadémiai Sitzungsberichteből.)
2. A tátrafüredi «Castor» és «Pollux» ásványforrások vegytani elemzése. Bpest, 1874. (Különny. a Mathem. és Természettud. Közleményekből. Németül is. U. ott, 1875.)
3. Leibicz-kénfürdő kénesvizének vegytani elemzése. U. ott, 1876. (Különny. a Mathem. és Természettud. Közleményekből.)
4. A felső-ruszbachi ásványvíz vegyelemzése. U. ott, 1880. (Értekezések a term.-tud. köréből IX. 22.)
5. A sibrai (sivabradai) fürdő ásványvizének vegyelemzése. U. ott, 1883. (Értek. a term.-tud. kör. XIII. 6.)
6. A czemetei ásványvíz vegytani elemzése. U. ott, 1884. (Értek. a term.-tud. kör. XIII. 10.)
7. A tátrafüredi Hygiea-forrás vegyelemzése. U. ott, 1885. (Értek. a term.-tud. kör. XV. 4.)
8. A koronahegyi fürdő (Smerdzonka) kénes vizének vegyelemzése. U. ott, 1885. (Értek. a term.-tud. kör. XV. 5.)
9. Szepes vármegyében eddig észlelt vadon termő edényes növények. Felka, 1888.
Payer, Hugo, Bibliotheca Carpatica. Igló, 1880. 180.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Turisták Lapja 1895. 5., 6. sz. (Strauch Béla.)
Pallas Nagy Lexikona XIV. 937. l.
Weber, Samuel, Ehrenhalle verdienstvoller Zipser des XIX. Jahrhunderts. Igló, 1901. 327. l. arczk.