bölcseleti és jogi doktor, kir. tanácsos, a m. t. Akadémia tiszteleti és igazgatósági tagja, a Kisfaludy-Társaság alelnöke, egyetemi tanár, előbbinek utóda, szül. 1768. decz. 20. Győrött; szülei jó házi neveléséről gondoskodtak; 13 éves korától fogva tanult, szülei 1782-ben a pozsonyi, 1787-88-ban a soproni lyceumba adták és bővebben kiművelte magát Göttingában (1788-91). Visszatérvén 1791. nov. hazájába, 1792. ápr. 20-án a philologia és aesthetika tanárává neveztetett ki a pesti egyetemen (a mi akkor protestáns emberre nagy kitüntetés volt), hol bölcseleti doktor lett és május 19. foglalta el tanszékét. 1793-ban a görög nyelvet is kezdte önként tanítani, miután pedig 1806-ban e nyelvnek rendes tanszéke alapíttatott, azt folyton helyettesítette. A gróf Ráday Gedeon igazgatása alatt 1790-ben megalakult magyar szinésztársaságnak dramaturgja volt. 1796-ban az akkori erdélyi magyar társaság tagjává választotta, ugyanez évben is ismételve 1809-ben a pesti egyetem bölcseleti karának dékánja, 1835. rector volt; 1802. a göttingai, 1805. a jenai tudós társaságok tagja lett. 1806-ban I. Ferencz király által arany szelenczével ajándékoztatott meg tudományos érdemei elismeréseül. 1810-ben Bécsbe hivatott a hazai selyemtenyésztés ügyében tanácskozásra s a charchovi orosz akadémia tagja, 1816. a jótékony nőegylet titkára, 1826. a vakok intézetének igazgató tagja és 1830-ban királyi tanácsos lett. A m. tud. Akadémia mindjárt első nagygyűlésén (1831. február 15.) megválasztotta tiszteleti és két évvel halála előtt (1845.) igazgató tagjává, hol mint szakértőbiráló fejtett ki nagy munkásságot. A Kisfaludy-Társaság 1841. márcz. 16. tagjává és 1842. január 22. alelnökévé választotta, a társaság 1841. és 1843. közülését ő nyitotta meg elnöki beszéddel. A pesti evangelikus népiskola és gymnasiumnak (melyet az ő buzgólkodása mellett állítottak fel), huszonnégy évig (1811-1834) volt felügyelője s részletes tantervet dolgozott ki az országnak összes evangelikus középiskolái számára. A magyar irodalom iránt lelkesedett. Alig hogy Göttingából hazatért, szövetkezett barátjával Kármán Józseffel, hogy az Urania megalapításával (1794) előkészítse egy irodalmi központ megteremtését. Kazinczy Ferenczczel évtizedekig összeköttetésben és levelezésben maradt. És mikor Kisfaludy Károly megalapította az Auróra-kört, ennek is tisztelt, tekintélyes tagja volt és több megye táblabirája. 1841-ben részt vett a bonni tudósok gyűlésében. 1842. május 21. ülték az egyetemen az összes tanári kar és sok tanítványa részvételével 50 éves jubileumát. Meghalt 1847. nov. 12-én Pesten. Toldy Ferencz tartott fölötte emlékbeszédet 1848. febr. 28. az Akadémiában; 1902. febr. 9. Heinrich Gusztáv tartott emlékére beszédet a Gyulai-serleggel az ünnepi lakomán.
Czikkei az Urániában (I. 1794. A vallás szeretetreméltó volta); a pozsonyi Musen-Almanachban (1801. költ.); a Zeitschrift von und für Ungernben (I. 1802. Ueber den ungar. Historiographen Georg Pray, Ueber die älteste Druckschrift in ungarischer Sprache, II. Ankündigung eines Plans von den beyden königl. Freystädten Ofen und Pest, III. 1803. Etwas über den Zustand der ungarischen Finanzen im Anfange des XVI. Jahrhunderts, Allgemeine Ansichten der Oberfläche des Landes von Ungern, Das älteste Document in ungarischer Sprache, IV. Nähere Nachrichten über den Geschichtschreiber Ludwig Tubero, V. 1804. Die Unrichtigkeit der Benennung Ober- und Nieder-Ungern, VI. 1804. Berichtigung der Beschreibung der Cisterzienser Abtei Zirz, Etwas zur Geschichte der Tronbesteigung Wladislaus II.); az Onomasticon... palatini Josephi Pestini anno 1805. Budae czímű munkában (német költemény); a Crusius Lexiconában (Bécs, 1804. IV. r. 1. kötet. A magyarországi posta története); a Vaterländische Blätterben (Wien, 1811. I. Weitere Aufklärungen über die Versuche mit der Anpflanzung der Baumwollenstaude in Ungarn, II. Ueber die richtige Angabe des Flächeninhalts von Ungarn); a Tudományos Gyűjteményben (1817. I. A nemzetiségről, II. A Pestalozzismus ellen való észrevételekről); a Vaterländischer Almanachban (1821. Albrecht Dürer, der Alte, ein Beitrag zu seiner Lebensgeschichte); az Österreichisches Archivban (II. 1832. Albrecht Dürer. Ein Beitrag zu seiner Lebensgeschichte); az Aurórában (1822. A szépség tudománya); a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (III. 1841-42. Beszéd, melylyel az V. közülést megnyitotta, VI. 1842-43. Beszéd, mellyel a VI. közülést megnyitotta); a Jahrbuch des deutschen Elements in Ungarnban (1846. Albrecht Dürer. Ein Beitrag zu seiner Lebensgeschichte).
Munkái:
1. Der dankbare Jüngling. Pressburg, 1782.
2. Ode an Stefan Sabel, verdienstvollen Conrector der evang. Schulen zu Pressburg an seinem glücklich erlebten Namensfeste im Namen seiner Mitschüler gesungen 1783. Pressburg.
3. Dem Herrn Jonathan Wietoris, Rector und Prof. am evang. Gymnasium zu Oedenburg. Oedenburg, 1787.
4. Commentatio de sacris opertis veterum christianorum, sive de disciplina, quam vocant, arcani. A venerab. ordine theologorum in certamine literario civium academiae Georgiae Augustae a. 1790. praemio ornata. Göttingae, 1790.
5. Allgemeines Verzeichniss der inländischen Bücher, welche auf dem Pester Josephi-Markt des 1798. Jahres entweder ganz neu gedruckt, oder verbessert, oder sonst wieder aufgelegt, erschienen sind, auch künftig noch herauskommen sollen. Pest.
6. Ugyanaz. U. ott, 1799.
7. Ugyanaz. U. ott, 1800.
8. Literarischer Anzeiger für Ungarn. U. ott, 1798. és 1799.
9. Szabad királyi Pest városának nemes gondolkodású lakosihoz egy némely emberszerető polgár. A jég meg-indulásával támadott víz-áradásnak alkalmatosságával. 1799. U. ott. (Névtelenül.)
10. Domin. Franc. Jos., Beschreibung der besten Art electrischer Lampen und ihres Gebrauchs. Aus dem Lateinischen übersetzt und mit eigenen Anmerkungen vermehrt. U. ott, 1800. Egy tábla rajzzal.
11. Freudenchor zur Feyer der höchst glücklichen Vermählung Sr. k. Hoheit Joseph Anton Erzherzogs v. Oesterreich-Ungarn mit Ihrer k. Hoheit Alexandra Pawlowna Grossfürstin von Russland bey Höchstdero erwünschter Ankunft in dem k. städt. Ofner Theater feyerlich abgesungen. In Musik gesetzt von Raymann. Ofen, 1800.
12. Kantate zur Feyer der höchst erfreulichen Entbindung Ihrer kais. Hoheit Pawlowna Grossfürstin von Russland... In Musik gesetzt von Johann Spech. Pest, 1801.
13. Danzer, I. C., Systema generale stenographiae Samuelis Taylor... ad linguam latinam accomodavit... U. ott, 1802. (Latin nyelvre fordították Schedius és Halitzky András.)
14. Allgemeines Verzeichniss der inländischen Bücher, welche seit dem Jahre 1800 bis auf den Pesther Josephi Markt des 1802. Jahres entweder ganz neu gedruckt, oder verbessert, oder sonst wieder aufgelegt erschienen sind. Ugyanott, 1802.
15. Vollständiger Unterricht über die vortheilhafteste und leichteste Art des Seidenbaues für das Königreich Ungarn. 1. Abth. Von der Maulbeerbaumzucht. U. ott, 1802.
16. Plan zu einer ungrischen Gesellschaft für Naturkunde, Oekonomie und Medicin. U. ott, (1802. Névtelenül).
17. Zur Säcularfeyer der vor einem Jahrhundert von Leopold I. allergnädigst ertheilten Bestätigung und Erneuerung aller Freyheiten und Rechte der k. Freystadt Pesth, am 23. Oktober 1803. U. ott. (Költemény).
18. A sánta ördög. Elmefuttató könyv, az olvasást kedvellőknek franczia nyelvből magyarra fordíttatott. U. ott, 1803. (Le Sage munkája Sch. által fordítva).
19. Cantate zur frohen Feyer des hohen Namensfester Sr. königl. Hoheit Josephs Erzherzogs von Oesterreich, Palatinus des Königreichs Ungarn den 19. März 1804. Nach der Musik von Franz Xav. Süssmeyer. U. ott.
20. Patriotische Worte an Ungarns Adel. Aus dem Ungarischen übersetzt von L. von Sch. U. ott, 1809. (Kisfaludy Sándor Hazafiui Szózatának ford.)
21. Die Schule der evang. Gemeinde A. C. in Pest. U. ott, 1816. (Névtelenül.)
22. Ueber die von dem wohlthätigen Frauen-Verein in Pest gegründete Erwerbs Anstalt oder das Versorgungshaus für arbeitswillige Arme. U. ott, 1816.
23. Compendiaria graecae grammatices institutio, in usum seminarii Patavini olim edita, nunc novis curis emendata atque aucta. Budae, 1818.
24. Oratio, qua viro excell. ac illustr. Josepho de Ürmény, VI. id. Jun. 1825. vita pie functo justis exequiarum solennibus a regia literarum universitate Vngarica rite persolutis, parentavit. U. ott, 1825.
25. Pricipia philocaliae, seu doctrinae pulchri, ad scientiae formam exigere conatus est. Pestini, 1828. (Ism. Hazai és Külföldi Tudósítások 1828. II. 6. sz.).
26. De notione atque indole organismi, tamquam principii monarchici per universam naturam vivam vigentis, commentatio. Budae, 1830.
27. Charte des Königreichs Ungarn, seiner Nebenländer und Siebenbürgens. Pest, 1838.
28. Uebersicht der Gebirge, Flüsse, Strassen und vorzüglichsten Ortszeichen zur Charte des Königreichs Ungarns und Siebenbürgens gehörig. U. ott, 1838.
29. Karte des Königreichs Ungarn, der Königreiche Croatien, Slavonien, Dalmatien, des Grossfürstenthums Siebenbürgen, des Küstenlandes und der Militärgränze. 9. Blätter. U. ott, 1833-36. (Blaschnek Sámuellel együtt. 2. durchgehends umgearbeitete, auf astronomische Bestimmungen gegründete und dem gegen wärtigen Zustande des Landes entsprechende Ausgabe, nebst dem Königreich Galizien und dem Gebiet von Krakau, sowie den angrenzenden Theilen des österreichischen Kaiserstaates Maaszstab 1:469,472. Gezeichn. von Rauchenfels v. Steinberg. 9. Blätter. U. ott, 1847-49. (Ezen magyar czímmel is: Magyarország, Horvát, Tót, Dalmát és Erdélyországok, a tengermellék, katonai határőrvidék földképe. Ism. Hasznos Multságok 1833. I. 6., 7. sz., Társalkodó 1833. 117. sz.).
Levelei Kazinczy Ferenczhez 1806-tól (Kazinczy Ferencz Levelezése IV-XVI.). Révay Miklós is barátja volt és vele is levelezett, tanusítják ezt Révaynak 1796-1802-ben hozzá írt 40 levele, melyek a m. tudom. Akadémia levéltárában vannak; német levele Littrow Józsefhez. Pest, 1832. nov. 25. (Irodalomtört. Közlemények 1907. 120. l.).
Arczképe: rézmetszet A. P. Eisentől (Engel. Joh. Christ., Geschichte des ungrischen Reichs und seiner Nebenländer. Halle. 1801. III. kötetében); Ensle rajzolta, Ehrenreich metszette.
Hadi Történetek 1791. IV. 182. l.
Magyar Hirmondó 1792. I. 763. l., 1801. II. 678. l.
Allg. Literatur-Zeitung 1804. III. 153.
Zeitschrift von und für Ungern VI. 1804. 388. l.
Katona, Historia Critica XLI. 630. l.
Tudom. Gyűjtemény. 1820. IV. 48. l.
Status Praesens 4., 29. l.
Philosophiai pályamunkák I. 1835. 135. l.
Fejér Historia Academiae 161.
Oesterreichische National Encyclopaedie IV. 512. l.
Jachwitz Christoph, Worte des Dankes... zur glücklichen Wiedergenesung Sr. Hochwohlgeb. Herrn L. von Schedius. Pesth, 1837.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai III. 9., 25. l. Uj Folyam 66. l. (Heinrich G. beszéde).
Kis János Emlékezései I. 102. l.
Ponori Thewrewk József, Magyarok születésnapjai, Pozsony, 1846. 125.
1847: Pesti Hirlap 984. sz., Prot. Egyház és Isk. Lap 47. sz., Jelenkor 92. sz., Nemzeti Ujság 591. sz.
M. tud. társ. Évkönyve VIII. 100. l. (Toldy F.)
M. tud. társ. Névkönyve 1848. 93. l.
M. Akadémiai Értesítő 1848. 54. l. (Toldy F.)
Tavassy Lajos, Nevelési Emléklapok, Pest. 1848. 107. l.
Társalkodó 1848. 11. sz. (Toldy F. gyászbeszéde).
Emlékszavak néhai idősb Schedius Lajos János halotti tiszteletére. Pest, 1848.
Ujabbkori Ismeretek Tára VI. 172. l.
Pauler Tivadar, Egyetem rectorai és cancellárjai. Pest, 1856. 20. l. és a Budapesti egyetem története. Bpest, 1880.
Kertbeny, K. M., Silhuetten und Reliquien. Prag, 1863.
Toldy Ferencz, M. Költészet Története Pest, 1867. 416. l. és Összes munkái V.
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 85. l.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XXIX. 149. l.
Figyelő I-III., V-VI., VIII., IX.
Szinnyei Könyvészete.
Moenich és Vutkovich, Magyar Irók Névtára. Pozsony. 1876. 347., 407. l.
Kőrösy László, Rumy élete. Bpest, 1880. 34. l.
Doleschall E. A., Das erste Jahrhundert aus dem Leben einer hauptstädtischen Gemeinde. Bpest, 1887.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 930.
Irodalomtörténeti Közlemények 1896-97., 1901.
Vasárnapi Ujság 1902. 7. sz. arczk.
Budapesti Hirlap 1902. 43. sz. (Heinrich G., Sch. emlékezete) és gyászjelentés.