gyógyszerész, az országos szőlőiskola első szervezője és megalapítója, szül. 1780. deczember 2-án Leitmericzben (Csehország); a gyógyszerészetet tanulta, ebből 1798-ban a prágai egyetemnél tette le az első vizsgát és 1803-ban pedig a fővizsgát Bécsben. Ezután nemsokára Magyarországra jött és Péterváradon telepedett le, ott gyógyszertárt vett és gyógyszerészettel foglalkozott. Ezzel 1817-ben felhagyott s egészen a szőlőszeti irodalomra adta magát, gazdasági és szőlőszeti gyakorlattal is kapcsolván azt. Kevés idő mulva épen ezen foglalkozás érdekében Budapestre tette át lakását, s itt szerzette érdemeit a szőlőszetre nézve, mind az irodalom, mind a gyakorlat terén. Legelső volt a ki Magyarország nevezetesebb bortermelő vidékeit beutazta s a szőlőszet tekintetéből tudományosan megvizsgálta. Azután a nevezetesebb bortermelő vidékekről megyéről megyére összegyűjtvén a jelesebb szőlőfajokat, azokat szintén megyénként s fajok szerint rendezve állította össze; a budai Sashegy alján Mayerfy Ferencz által e czélra engedett öt holdnyi téren alakított országos szőlőiskolában. Ennek területét Schams 1834-ben 1844-ig terjedő oly szerződéssel szerezte meg Mayerfytól, hogy az Schams halálával Mayerfy birtokába szálljon vissza. Időközben azonban az 1835-ben megalakult magyar gazdasági egyesülettel lépett kapcsolatba. Ugyanennek ő rendes és az 1839. márcz. 17. választási gyülésen választmányi tagjává is lett. Ezen év márcz. 20. a Mayerfyval kötött szerződés 8. pontja szerint a birtokában levő országos szőlőiskolát a magy. gazdasági egyesület körébe kebelezte; ennek felügyeletét és intézkedését az egyesület továbbra is Schamsra bízta. Több kitüntetésben részesült, így a cs. orosz-lengyel szent Szaniszló-rend lovagja, a bécsi cs. kir. gazdasági egyesület valóságos, a prágai hazafiúi gazdasági, a gráczi gazdasági, a földmívelési, természet- és földrajzi tudományok előmozdítására Brünnben alakult morva-sziléziai, a szentpétervári orosz császári szabad gazdasági, a londoni kertmívelő társaság levelező és a szentpétervári gyógyszerészeti egylet tiszteleti tagja volt. Meghalt 1839. május 11. Lakipusztán (Főherczeglak, Baranyamegye).
Czikkei a Vaterländische Blätterben (Wien, 1814. I. Neueröffneter Stückkohlen-Bergbau bei Peterwardein, Die Kalugier Klöster in Syrmien, 1815. Etwas über die Errichtung der systematischen Obstbaumschule des deutschbanatischen Grenzregiments in Jakubka, 1816. Der Weinbau in Syrmien); a Gemeinnützige Blätterben (1827. 70., 71. sz. Aufruf an sämtliche Weinbergs-Basitzer in Ungarn, 1833. 46., 47. Ungarns Weinbau, 1834. 75. sz. Die Weinlese 1834 betreffend); a Gazdasági Tudósításokban (1837. II. 5. Mennyiben hatnak gazdasági egyesületek az egész művelődésére és mit várhatni hazánkban a gazdasági egyesületektől? 1839. III. 80. Javaslata, hazánk részenkénti beutazásáról gazdasági tekintetben s egyesületi költségeken); az Ismertető a gazdaság és kereskedésben (1838. II. 33-41. szám. Valami a pezsgőbor készítéséről, 37-42. A pinczebeli gazdaságról, 44. sz. A bornak vörös és fekete törődése); a M. Gazdában (1841. 35. A tokaji borrali kereskedésről s annak tisztításáról).
Munkái:
1. Topographische Beschreibung von Peterwardein und seinen Umgebungen. Ein Beytrag zur Landeskunde Syrmiens. Pesth, 1820. Egy rézm.
2. Vollständige Beschreibung der königl. Freystadt Pest in Ungarn. U. ott, 1821. Egy rézm. (Ism. Tudom. Gyűjtemény 1822. IV. 64. lap).
3. Vollständige Beschreibung der königl. freyen Hauptstadt Ofen in Ungarn. Mit 3 Ansichten. Ofen, 1822.
4. Képzetek a jószágoknak arendálásáról Magyarországban. Pest, 1824. (Magyar és német czímmel és szöveggel. Ism. Hazai és Külf. Tudósítások 1824. I. 17. sz.)
5. Betrachtungen über Ungarns Weinbau, oder: auf Erfahrungen gegründete Belehrungen zur möglischen Verbesserung dieses wichtigen Landwirtschafts-Zweiges. Als theilweise Beantwortung einer Preisfrage. U. ott, 1830. (Magyarul magyarázta Lencsés J. Antal. U. ott, 1831.)
6. Ungarns Weinbau in seinem Umfange, oder vollständige Beschreibung sämmtlicher berühmten Weingebirge des ungarischen Reichs, in statistisch-topographisch-naturhistorischer Hinsicht. U. ott, 1832.
7. Kritikai vizsgálódások a magyarországi szőlőtermesztés gáncsai és fogyatkozásai körül; nemkülönben gondolatok, mikép emeltethetnék ezen Magyarországra nézve oly fontos földművelési ág a tökéletesség magasabb fokára, s mikép állíttathatnék vissza a magyar bor süllyedező hitele a külföldön. U. ott, 1834. (Magyar és német czímmel és szöveggel.)
8. Der Weinbau des österreichischen Kaiserstaates in seinem ganzen Umfange, oder vollständige Beschreibung sämmtlicher berühmten Weingebirge der österreichischen Monarchie. Pest, 1832-1833. és 1835. Három kötet, 20 táblával és 31 rajzzal. (I., II. k. Ungarns Weinbau... Uj kiadás. U. ott, 1835. III. Weingebirge in Oesterreich, Mähren und Böhmen...)
9. Darstellung der Weinlese in Ungarn und reflektirende Rückblicke auf das Ganze dieser Beschäftigung. U. ott, 1839.
Szerkesztette a Magyarország bortermesztését és készítését tárgyazó folyóiratnak Budán 1836. és 38-ban 3 füzetét (ism. Gazd. Tudósítások 38. I. 77. l.) és A Zeitschrift für Weinbau und Weinbereitung für Ungarn und Siebenbürgen czímű folyóirat 3 füzetét szintén Budán 1836-38-ban.
Österr. National Encyclopädie. Wien, 1835. IV. 507. l.
Figyelmező 1839. 365. l. (Nekr.)
Gazdasági Tudósítások 1839. II. 115. lap.
Hirnök 1839. 40. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Galgóczy Károly, M. gazdasági egyesület Emlékkönyve. Budapest, 1879. I. 138. l.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 927. l.