bölcseleti doktor, felső kereskedelmi kir. főigazgató, szül. 1859. júl. 11. Miskolczon (Borsodm.); középiskoláit a IV. gymnasiumi osztályig Miskolczon végezte, innét Kassára ment a reáliskolába és Bécsben járta a reáliskola három utolsó évfolyamát, majd négy évi műegyetemi tanfolyamot. Időközben szerzett gymnasiumi érettségi bizonyítványnyal a budapesti egyetemen három évig bölcselethallgató volt, a hol előbb doktorátust (német, franczia, aesthetika), majd középiskolai tanári vizsgálatot is tett (német, franczia, latin). Tanári működését Miskolczon 1886-ban az ott akkor megnyilt középkereskedelmi iskolában kezdte, de az 1886-87. iskolai év második felében a kassai állami főreáliskolában működött mint a német és franczia nyelv helyettes tanára. Innét választották meg a pozsonyi kereskedelmi akadémia modern idegen nyelvi tanszékére, mely állását 1887. szept. elején foglalta el. Hét évig működött ez intézetben, tanítván a német, franczia és angol nyelvet és a két utóbbin a kereskedelmi levelezést is. 1894-ben a budapesti kereskedelmi akadémiában újonnan szervezett német-franczia nyelvi tanszékre megválasztatván, ez állását szept. elfoglalta. Az intézetben ezeken kívül a magyar és német kereskedelmi levelezést tanítja. Az akadémián kívül tanít még az ez intézettel kapcsolatos alsófokú kereskedelmi szakiskolában magyar nyelvet és levelezést és a Rákosi Szidi szinésziskolájában poétikát és irodalmat. Ismereteit és tapasztalatait Franczia-, Német- és Olaszországban tett tanulmányútjain bővítette. 1899. aug. 10. a hazai felső kereskedelmi iskolák főigazgatójává nevezték ki. 1898. és 1899. a magyar kormányt képviselte az antwerpeni és velenczei nemzetközi kereskedelmi oktatási kongresszusokon. Tagja a párisi kereskedelmi oktatási központi bizottságnak, levelező tagja a Deutscher Verband f. d. kaufmännische Unterrichtswesennek és alapító tagja a Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesületének.
Irodalmi működését 1881-ben kezdte; eleinte tárczákat, rajzokat, elbeszéléseket írt Fővárosi Lapokba, a Magyarország és Nagyvilágba, az Ország-Világba, a Pesti Naplóba, a Képes Családi Lapokba, a Neue Illustrirte Zeitungba és más magyar és német lapba (Miskolcz, Borsodmegyei Lapok, Nyugatmagyarországi Hiradó, Bécsi Magyar Ujság, Wiener Leben, Pressburger Zeitung sat.). Később művészeti, társadalmi és tanügyi kérdésekkel foglalkozott a Pesti Naplóban, Pester Lloydban, az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönyében, az Egyetemes Tanügyi Közlönyben, a Zeitschrift für den deutschen Unterrichtben (Dresda), a Süddeutsche Blätter für höhere Unterrichtsanstaltenben (Stuttgart), az Egyetemes Philologiai Közlönyben és a Handels-Akademieben (Lipcse); számos czikket írt a szerkesztésében megjelenő Kereskedelmi Szakoktatásba (1893); a Nyugat-magyarországi Hiradóba (1895. 18. sz.) a M. Paedagogiába (1904. Névy László 1841-1902.); a Pallas Nagy Lexikona VIII. kötetétől kezdve a német irodalmi életrajzokat írta. Sok czikket fordított németre; hazai lapok számára pedig németből, francziából és angolból fordított.
Munkái:
1. Meisterwerke der bildenden Kunst. Szendrei János után magyarból ford. Eperjes, 1884-85. Két kötet, 120 képpel.
2. Albrechts Dürers Leben und Werke. Szendrei János után magyarból ford. Budapest, 1885-86. Fényképnyomatokkal.
3. A Sturm- és Drang-korszak drámaköltészete. Német irodalomtörténeti tanulmány. U. ott, 1886. (Előbb az Egyet. Philol. Közlönyben jelent meg.)
4. Vezérfonal a franczia nyelv beszélésére. Segédkönyv iskolai és magánhasználatra. Otto E. művének 22. kiadása nyomán. Pozsony, 1887. (2. kiadás. U. ott, 1896.)
5. Az élet meséiből. Rajzok és elbeszélések. Bpest, 1888. (Ism. Fővárosi Lapok 260. szám.)
6. Német olvasókönyv alsófokú kereskedelmi iskolák I. és II. osztálya számára. Pozsony, 1890. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1891.)
7. Német olvasókönyv kereskedelmi középiskolák és akadémiák használatára. I. rész. Az alsó (I.) osztály számára. Függelék: Anyag az olvasmányok módszeres feldolgozásához. U. ott, 1891. (3. kiadás 1898., 3. k. 1903. II. rész. A középső (II.) osztály számára. 1892., 2. átdolg. kiadás 1897. III. rész. A felső (III.) osztály számára. 1894. Ism. Orsz. Tanáregylet Közlönye. 2. átdolg. kiadás 1900. U. ott. Német olvasókönyv és nyelvgyakorló. Felső kereskedelmi iskolák használatára. Teljesen átdolgozta S. és Hauser Rezső. Anyaggyűjteménynyel. U. o., 1905.)
8. Magyar szöveg német fordítása. A középiskolák s az ezekkel egy fokon álló intézetek felsőbb osztályai számára, szógyűjteménynyel és phraseologiával ellátva. Bpest, 1891. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1893. 2. kiadás 1894., Ism. Orsz. Tanáregylet Közl. 1896. 3. k. 1898. U. o.)
9. Segédkönyv a Magyar Szöveg cz. műhöz. U. ott, 1891.
10. A német irodalomtörténet rövid vázlata. Kézirat gyanánt nyomatott. Pozsony, 1893.
11. A német poetika és verstan rövid vázlata. Kézirat gyanánt. U. ott, 1893.
12. Kereskedelmi iskoláink és tanáraik a millennium esztendejében. A keresk. szakiskolai tanárok megbizatásából. Budapest, 1896.
13. Pótló adatok a «Kereskedelmi iskoláink és tanáraik a millennium esztendejében» cz. műhöz. I. rész. Felső kereskedelmi iskolák, kiegészítve 1897. ápr. elejéig. U. ott, 1897.
14. A kereskedelmi iskolai tanárok késmárki szünidei tanfolyamának Emlékkönyve. Bpest, 1898. Fénynyomatú arczkép-csoportképpel.
15. A kereskedelmi iskolai tanárok kassai szünidei tanfolyamának Emlékkönyve. Kassa, 1902.
16. Kereskedelmi iskoláink multja és jelene. Bpest, 1903. (Magyar Kereskedők Könyvtára. I. 8-9.)
17. Magyar és német iskolai kereskedelmi levelező. Felső kereskedelmi iskoláknak I. rész. Az alsó osztály számára. II. rész. A középső osztály számára. Bpest, 1904., III. rész. A felső osztály számára. U. ott, 1906. (Jónás Jánossal együtt.)
18. Német nyelvtan felső kereskedelmi iskolák mindhárom osztályai számára. Pozsony, 1905. (Hauser R. Sándorral együtt.)
Szerkeszti a Kereskedelmi Szakoktatás cz. havi folyóiratot 1892. szept. óta és a Magyar Kereskedők Könyvtárát 1903 óta Budapesten.
Álnevei: Dontövy.
A miskolczi kereskedelmi iskola Értesítője 1895. 67. l.
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik. Bpest, 1896. 17., 150. l.
Bricht Lipót, A budapesti kereskedelmi Akadémia története. Bpest, 1896. 124. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 923. l., II. Pótlékkötet 1904. 568. l.
M. Könyvészet 1903-1905.
Petrik M. Könyvészete 1886-1900.
Budapesti Hirlap 1906. 176. sz.