hirlapíró, szül. 1853. decz. 14. Tormáson (Baranyam.); tanulmányait Váczon, Győrben, Kecskeméten és a budapesti egyetem bölcseleti karán végezte. 1872-től 1880-ig a Pesti Napló belmunkatársa volt, hol többek közt számos regényt fordított francziából, angolból és harcztéri leveleket írt Boszniából (1878). Majd három évig Párisban franczia lapok munkatársa volt és egyúttal irodalmi és pénzügyi czikkeket írt a Pesti Naplónak, Budapesti Hirlapnak, Egyetértésnek. 1883-tól 1886-ig a Nemzet belmunkatársa volt. 1886-tól a Revue d'Orient et de Hongrie cz. hirlapot szerkesztette. Az 1885. és 1896. kiállítások alkalmával francziául több munkálatot írt a hazai viszonyokról, szerkesztette az 1896. kiállítás katalogusát sat. 1890-ben a magyar kereskedelmi múzeum titkárává neveztetett ki; azóta vezeti ezen intézet tudakozódó irodáját, szerkeszti külkereskedelmi szaklapját (Kereskedelmi Múzeum); bel- és külföldi lapokba ír a külkereskedelemmel kapcsolatos közgazdasági kérdésekről. 1896-ban megkapta a török császári Medsidje-rend IV. osztályú jelvényét és bírja a szerb Takova-rendet.
Czikkei a Pesti Naplóban (1878. Fra Grgo Martics a bosnyák költő és pártvezér, 1879. 71., 72. Szegedi katsztrófa, 235. Bosznia: Szveta Troicza, Leányrablás, 267. A szerbek közt, 1880. 318. Ulbach felolvasása Jókairól); a Budapesti Hirlapban (1882. 282. sz. színikritika, 284. Georges Sand a magyar szabadságharczról, 358. Nemzetközi Arany-ünnep Párisban); a Szabadelvűpárti Naptárban (1885. Két háború 1884-ben); a Grafikai Szemlében (1893. Az első szerb nyomda négyszázados jubileuma); a Nemzetgazdasági Szemlében (1887. Az ipar Szerbiában, 1892. Vázlatok a Balkán-államokról; Bulgária, Románia: nemzetgazdasági viszonyok, a román statisztika jelen állása); a Magyar Nemzetgazdában (II. Az orosz mezőgazdák, VIII. Kiskereskedőink hitele); a Kereskedelmi Minisztériumban (V. Kiviteli czimtárunk terjesztése, VI. A bécsi kereskedelmi múzeum kiállítása, A bécsi kereskedelmi múzeum kiviteli akcziója, A kiállítás tanulságai és kivitelünk, A kereskedelmi szakoktatás és kiviteli törekvések, Ezredéves kereskedelmi kiállítás) sat.
Munkái:
1. Raymonde. Regény. Irta Theuriet André, ford. Bpest, 1876.
2. Barbassu nagybátyám. Írta Uchard Mario, ford. U. ott, 1876.
3. A rémes titok. Belot Adolf és Dautin Gyula után ford. U. ott, 1876.
4. Mit tegyünk? Regény. Írta Csernysewsky, oroszból ford. U. ott, 1877.
5. Külföldi novellák. Ford. U. ott, 1877. (Hawthorne, Theuriet, Ada Christen.)
6. A világ szállodája. Irta Malot Hector, ford. U. ott, 1877-78. Négy kötet. (I. Chamberlain ezredes, II. Lucilliére marquise, III. Ida és Carmelita, IV. Teréz.)
7. I. Napoleon kiáltványa a magyarokhoz. A bölcsészeti tudorság elnyerése végett a budapesti m. kir. tud. egyetem bölcsészeti karához benyújtotta. U. ott, 1878.
8. Bakalevelek a boszniai hadjáratból. U. ott, 1879.
9. A tudakozó irodákról. Tanulmányúti jelentés. U. ott, 1891.
10. Über kaufmännische Auskünfte. U. ott, 1893.
11. Hirszolgálat a világpiaczról. U. ott, 1899.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 908. l.
Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 197. l.
Budapesti Hirlap 1906. 303. sz.
Petrik M. Könyvészete 1886-1900.