ev. ref. lelkész, szül. 1819. ápr. 12. Nyir-Medgyesen (Szatmármegye), hol atyja S. Mihály ref. pap volt; tanulmányait Sárospatakon, Losonczon és Debreczenben végezte. 1839-ben Kis-Kerekiben volt tanító, hol a tornászatot és a katonai gyakorlatokat is tanította. 1848-ban Tiszafüredre ment segédpapnak. Az 1848-49. szabadságharczot mint nemzetőr, majd mint tábori lelkész küzdötte végig. Ott volt Buda bevételénél. A világosi fegyverletétel után az oroszoktól nyert útlevéllel bocsátották szabadon. Sok hányattatás után 1849. nov. Margitán segédlelkész, 1854. Albison (Biharm.) ev. ref. lelkész lett. 1875-ben föllépett képviselőjelöltnek, de kisebbségben maradt. Meghalt 1895. júl. 1. Albison.
Czikkei a Honvédben (1867. 7. sz. Küldetésem Nagy-Sándor tábornok részéről. Kossuthhoz az aradi várba 1849. aug. havában); az Országos Honvéd Naptárban (1868. Görgei bosszúja Nagy Sándor iránt a muszka invasio ideje alatt); a Vasárnapi Ujságban (1884. 6. sz. Bátori-Schulcz életéhez); a Függetlenségben (1886. 355., 1887. 157. sz. Hogyan halt meg Hentzi?); az Egyetértésben (1886. 180. sz. Budavár bevétele 1849-ben).
Országos Honvéd Naptár 1869. 120. l. arczk.
Margita és Vidéke 1894. 16. sz.
1848-49. Történeti Lapok 1895. 116.
Vasárnapi Ujság 1895. 27. (Nekr.)
Ébresztő. Nagyvárad, 1895. 8. szám.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 545. l.