bölcseleti doktor, debreczeni tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül 1765. okt. 3. Piskolton (Biharm.), hol akkor atyja S. János ref. lelkész-író volt; 1782. ápr. 25. a debreczeni iskola felső osztályába lépett (subscribált); 1786. nov. 23. Késmárkról, hol a német nyelv elsajátítása végett volt, visszajött és újra a debreczeni főiskolába iratkozott be. 1789-ben a német s franczia nyelv és szónoklat, 1790. a költészet tanítója, két évig a Sinai tanszékén helyettes tanár és 1792. márcz. 18-tól szept. 15-ig főiskolai senior volt. Ekkor a göttingai egyetemre ment, honnét 1795. nov. 17. visszaérkezett és nov. 23. elfoglalta tanszékét; tanított a mértanon kívül természettant és bölcseletet is. 1809. ápr. 24. a papi teendők végzésére is felhatalmazást nyert, de azért mindvégig megmaradt a tanári pályán. 1814. jan. 17. a debreczeni egyházmegyében tanácsbiró lett. 1832. márcz. 9. a m. tud. Akadémia levelező tagjának választotta. 1839-ben nyugalomba lépett. Érdekes, a mit Arany írt róla, hogy buzdította a szinészi pályára: «az agg Sárvári magához hivatott, szavaltatott (akkor szép csengő hangom volt) és énekeltetett s elégülten ajánlá: «Csak Sekszpirt! Sekszpirt, domine!» (Arany János hátrahagyott iratai és levelezése. Bpest, 1887. I. k. XLI. l.). Ezt a jelenetet Arany «Bolond Istók»-jába is beleszőtte. (Arany János összes munkái. Bpest, 1883. III. 444. l.) Bihar és több megye táblabirája volt. Meghalt 1846. decz. 19. Debreczenben. A m. tud. Akadémiában 1847. jan. 4. Toldy Ferencz tartott fölötte gyászbeszédet.
Czikkei a Tudományos Gyűjteményekben (1817. VI. Csernák László Számvevő rostájáról s életéről rövid tudósítás, 1825. II. A leeső csillagformákról); a Társalkodóban (1834. 104. sz., 1835. 7. sz. Az álomjáró Debreczenben); a Hasznos Mulatságokban (1835. I. 7. sz. Az álomjáró); a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (VI. 1846. Csokonai Vitéz Mihály életrajzának töredékvonalai).
Munkái:
1. Commentatio de summis cognitionis humanae principiis. Quam... in academia Georgia Augusta pro summis in philosophia honoribus obtinendis die IX. Maii A. 1795. publico examini submittit. Göttingae.
2. Moralis philosophia, melyekben az erkölcsi cselekedeteknek a józan okosság szerént való főregulája vagy principiuma kikeresődik és annak az Isten lételével, a lélek halhatatlanságával, és a vallással való szoros egybeköttetése előadódik. Pest, 1802.
3. Filozofusi ethika, az az: erkölcsi tiszteinkről, vagy kötelességeinkről és gyakorlások módjáról a józan okosság szerént való tudomány, mely az erkölcsökről való filozófia II-ik része. N.-Várad, 1804.
4. A rajzolás mesterségének kezdete. A rajzolásban gyönyörködő tanulóifjak és gyermekek kedveért írta... Rajzolta Lumnitzer György János, metszette Beregszászi Péter. I. drb. 10 rézre metszett táblákkal. Debreczen, 1807. II. darab. 10 rézre metszett táblákkal. Az árnyékolás módjairól, a szépség izléséről, az emberi szépség legfelsőbb grádusinak példáiról, azoknak vizsgálásáról és követéséről. Rajzolta és metszette Beregszászi Pál. U. ott, 1807. (Ism. N. Annalen der Literatur 1808. II. 131. l.)
5. Halotti beszéd a jó példa becses voltáról a virtusra, melyet néhai Gyürky István... koporsója felett... mondott szent Mihály havának 27. napján 1807. Vácz, 1808. (Bátori Gábor és Lukáts Mihály beszédeivel együtt.)
6. Tudósítás Uri Jánosról. Debreczen, 1818.
7. Oratio brevis, qua examinibus publicis in oratorio novo collegii helv. conf. addictorum Debrecinensis die 22. Martii 1825. omnium primum institutis prolusit. Debrecini, 1825.
8. Halotti beszéd, melyet néh. Vonza-Böszörményi Böszörményi Pál urnak utolsó tiszteletére febr. 5. 1825. mondott. U. ott, 1825. (Az igazságot szerető és követő előljáró czímű munkában.)
Philosophiai Pályamunka. Pest, 1835. I. 128. l.
Pesti Hirlap 1846. 802. sz.
Budapesti Hirlap 1846. 514. sz.
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1847. 2. sz.
Akadémiai Értesítő 1847. (Toldy F. gyászbeszéde.) 1906. 616. l.
M. tud. Társaság Évkönyve VIII. 1. 1845-1847. 97. l.
M. t. Társaság Névkönyve 1847. 118. l.
M. Szépirodalmi Szemle 1848. 1., 2. sz. (Toldy.)
Pesti Napló 1851. 446. szám. (Könyvtára), 456. sz.
Dóczi Imre. A debreczeni ev. ref. főgymnasium története. Debreczen, 1895. 179. l. fénynyom. arczk.
Kazinczy Ferencz Levelezése. V-VII. XIV.
Ujabbkori Ismeretek Tára VI. 169. l.
Prot. Jahrbücher 1854. 158. l.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 403. lap.
Csokonai Album 1861. 222. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 77., 78. lap.
Természettud. Közlöny 1871. 493. l.
Toldy Ferencz Összes munkái. V.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 904. l.
Petrik Bibliogr.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 178. l. és a debreczeni ev. ref. főiskola jegyzőkönyvéből.
Akadémiai Értesítő 1906. 616. l.