Kezdőlap

Sarudy György,

ev. ref. főgymnasiumi tanár, S. János és Szenczy Ida földbirtokos szülők fia, szül. 1866. nov. 29-én Cselejben (Zemplénm.), 1876-ban atyja elhalván, nagybátyja Szenczy Ödön vette magához; Székesfehérvárt a cisterciták gymnasiumát járta végig 1876-84-ig. 1885. szept. beiratkozott a budapeti egyetemre, azonban anyagi viszonyai miatt közben nevelősködött és ezzel tartotta fenn magát. 1888-ban Sopronba került tanárnak a Csöndes-féle intézetbe. 1890-ben mint rendkívüli hallgató ismét a budapesti egyetemet látogatta; 1891-1893-ig helyettes tanár volt Debreczenben, 1893-94. Rimaszombatban. 1892-ben tett szakvizsgát a classica-philologiából, 1894-ben paedagogiait. 1895-ben rendes tanárnak választották meg Nagy-Szalontára, 1895-ben pedig Pápára, hol szeptember 12-én tartotta székfoglalóját. Élénk munkásságot fejtett ki a Jókai-körben.

Czikkei a budapesti Egyetemi Lapokban (1890-91. A nevelősködésről); a Szalontai Lapokban (1894-95. fordítások Khristopulosból stb.); a pápai Jókai-kör Évkönyvében (1898. Kőmíves Kelemenné); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1899. Kőmíves Kelemenné mondája, 1905. Újabb adatok Kőmíves Kelemenné mondájához); a Pápai Lapokban (1901. Egy úttörő magyar zenetudós: Bartalus István).

Munkái:

1. Horatius methodiájának tervezete. Pápa, 1897. (Székfoglaló. Különnyom. a pápai főgymnasium Értesítőjéből.)

2. Görög lyrai Anthologia középiskolák számára. Budapest, 1902. (Jeles Irók Iskolai Tára LXXIV.)

3. Alkman női kardala. U. ott, 1902.

M. Könyvészet 1902. 41. l.

Petrik Könyvészete 1886-1900. Budapest, 1906. 737. l. és önéletrajzi adatok.