főgymnasiumi tanár, kath. áldozópap, S. Mihály, városi alkapitány és Pohl Anna fia, szül 1852. november hó 5-én Nagy-Bányán (Szatmármegye); a gymnasium négy alsó osztályát szülővárosában, a négy felsőt a szatmári kir. kath. főgymnasiumban, a theologiát ugyanott végezte. 1875-ben kath. áldozópappá szentelve, július 11-től aug. 25-ig Beregszászon, aug. 25-től okt. 5-ig Máramaros Szigeten segédlelkész volt. Időközben 1875. október 5. a szatmári kir. kath. főgymnasiumhoz hívta meg püspöke Schlauch helyettes tanárnak; 1878. máj. 11-én tanári vizsgálatot tett Budapesten. 1881. nov. 15. rendes tanárrá neveztetett ki szintén Szatmárt, hol a classica philologiát s bölcseletet és rendkívüli tárgyként a rumén nyelvet tanította megszakítás nélkül 1900-ig. A szatmári kereskedőtanoncz-iskolában az olvasást, fogalmazást és szépírást tanította. A szatmárvármegyei Széchenyi-társulatnak és a szatmáregyházmegyei irodalmi körnek megalapításában élénk részt vett, mind a két egyesületnek kezdettől fogva titkára volt. 1896 a vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával részt vett a középiskolai tanárok egyiptomi tanulmányútjában.
Czikkei a Magyar Államban (Hivő és kétkedő czímű első czikke, később könyvismertetések és alkalmi czikkek); a Szatmárban (1878. Tervszerű családi nevelés); 1879-től társadalmi és neveléstani czikkeket írt a szatmári lapokba, így a Szamosb a(1879. A torna, mint az élettevékenység előmozdító eszköze stb.); a M. Koronába 1878. 2. sz. Egy kath. hang a jelen tanügyi reformmozgalomban, 1879. márcz. 21-23. Néhány szó tanügyünk érdekében, ápr. 8-10. A modern egyházellenes korszellem genesise, 255-257. A vallásellenes irány forrásai, 287-289. sz. A műveltség fogalma és meghatározása, nov. 21. A vallás uralma); a szatmári kir. kath. főgymnasium Értesítőjében (1879. Tacitustól van-e a neve alatt ismeretes «Dialogus de oratoribus?», 1890. A végczél a tanításban és nevelésben, 1894. A középiskolai tanítás egysége); a Bölcseleti Folyóiratban (több czikk); a Kőrössy László által kiadott Egyptom cz. munkában (Egyptom és a biblia); közel 600 vezérczikket írt az általa szerkesztett és más lapokba; a Budapesti Hirlapnak 1884-ben levelezője volt.
Munkái:
1. Lacordaire H. Domokos egyházi bszédei. Ford. (Jézus Istensége.) Szatmár, 1880-81. Két kötet.
2. Szatmár vármegye népességi, nemzetiségi, vallásfelekezeti és culturális statisztikája. A szatmár-vármegyei «Széchenyi-társulat» megbízásából az 1880. évi népszámlálás adatai alapján összeállítva. U. ott, 1881.
3. Száz tanács ezer bajra. A szülőknek és nevelőknek. U. ott, 1885. (Különnyomat a szatmári főgymnasium Értesítőjéből, bővítve).
4. A végczél a tanítás-nevelésben. Szatmár, 1891.
5. A jellemképzés a családban és iskolában. U. ott, 1893.
6. Lehen, Útmutatás a lelki béke megszerzéséről és megőrzéséről. Ford. U. ott, 1894.
7. A szatmári kir. kath. főgymnasium története. U. ott, 1896.
8. A család, egyház, állam jogai és kötelességei a tanítás és nevelés terén. A budapesti kir. tud. egyetem hittani karától a Horváth-alapból 2000 korona díjjal jutalmazott pályamű. Nyitra, 1906. Két kötet. (Ism. M. Állam 32. sz.)
Kéziratban: A vallásos és független moral. (A budapesti egyetem hittani karától a Horváth-féle 450 frt pályadíjjal jutalmazva.
Szerkesztette a Szatmár cz. társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilapot 1882. febr. 1-től 1883. máj. 1-ig (a melynek vezérczikkeit és egyéb komoly irányú czikkeit írta); a Szatmár és Vidéke cz. ugyanazon irányú hetilapot 1884. jún. 23-tól, alapításától fogva 1889 végeig; a szatmáregyházmegyei irodalmi kör Értesítőjének I-VII. számát (1889., 1891., 1894-1898); megalapította és szerkesztette Buza S.-ral a Heti Szemle cz. politikai és társadalmi lap I. és Báthory E.-vel az I. (1892) és V. (1896) évfolyamait, mind Szatmárt.
Jegyei: S. G., -gh, , ***, ?, -a. (a M. Koronában 1878-79., a Szatmárban 1882-83. és a Szatmár és Vidékében 1884. stb. évf.-ban).
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Sion 1893. 454. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 889. l.
Sarmaságh Géza, A szatmári kir. kath. főgymnasium története. Szatmár, 1896. 211., 223. l.
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik. Bpest, 1896. 166. lap.
Petrik Géza, Magyar Könyvészet 1886-1900. 737. l.
Corvina 1906. 11. sz. és önéletrajzi adatok.