volt országgy. képviselő, a dunántúli ev. ref. egyházkerület főgondnoka, szül. 1802. május hó 11. Komáromban. Miután középiskolai és jogi tanulmányait befejezte, 1824. Rév-Komárom vármegye főispánja vármegyei esküdtnek nevezte ki. 1829-ben a dunántúli ev. ref. egyházkerület világi tanácsbirája és Komárom vármegye szolgabirája lett. 1840. május 1. a vármegye alispánjává választotta. E tisztséget 1844-ig viselte, a mikor Pázmándy Dénest választották meg utódjának. 1848-ban Komárom vármegye országgyűlési követe volt. Ez alkalommal Eötvös József báró vallás- és közoktatásügyi miniszter egész Magyarország ref. és ág. hitvallású, valamint unitárius egyházkerületeinek képviselőit Pestre hívta, a hol Teleki József gróf elnöklésével arról tanácskoztak, hogyan lehetne a protestáns és unitárius egyházak függetlenségének megóvása mellett a magyar kormány anyagi segítségét igénybe venni. S. mint a dunántúli ref. egyház képviselője részt vett a tanácskozásokban és az egyházi önkormányzat függetlensége mellett szállott síkra. 1861. a pápai főiskola gondnoka, 1863. pedig a dunántúli egyházkerület főgondnoka lett. Az 1861. és 1867-ki országgyűlésen Komárom vármegye (gesztesi járás) egyik képviselője volt. Sokat foglalkozott a természetrajzzal és régészettel. Fiatal korában Ó-Szőnyben régi érmeket és egyéb régiségeket gyűjtött, melyeket természetrajzi gyűjteményeivel együtt 1861. a pápai főiskolának adományozott. Meghalt 1867. január 23. Kömlődön (Komárommegye). Leánya, Julia, Perczel Mór tábornok felesége.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
A Hon 1867. 20. sz.
Országgyűlési Emlékkönyv. Pest, 1867. 531. l. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1867. 4. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1867. 4., 6. sz.
Prot. Képes Naptár 1867. 61. l. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 541. l., II. Pótkötet 1904. 562. l. és gyászjelentés.