hírlapíró és szerkesztő, szül. 1834. decz. 24. Gyöngyösön (Hevesm.), hol a gymnasiumot végezte; a bölcseletet 1852-53-ban az egri lyceumban tanulta. Azután felvették a veszprémi papnövendékek sorába s a pesti központi papnevelőbe küldték; itt végezte a négy évi theologiai tanfolyamot. Azonban fölszenteltetése előtt búcsút vett a papi pályától és teljesen az irodalmi pályán működött. Mint növendékpap a Kath. Hetilapba és a Religióba írt; 1855-ben pedig a Török János bécsi Magyar Sajtójába lépett fel a világi irodalom terén. 1857-ben az akkori összes szépirodalmi lapok közöltek tőle eredeti történeti beszélyeket. 1858-ban segédszerkesztője volt a Boros Mihály által szerkesztett Társalgó cz. népies irányú lapnak. 1860. aug. átvette a Népujság szerkesztését, mely később Sárosy Gyula számüzetéséből való visszatérésekor Trombita czímet vevén fel, azt 1861. márcz. 2-tól május 31-ig szerkesztette, mikor a szerkesztéstől rendőrileg eltiltatott. 1862-ben a Sárosy-Albumot szerkesztette; ebben a Sárossy Gyuláról írt czikke a cs. kir. rendőrség által megsemmisíttetett, S. pedig haditörvényszék elé állíttatott és hat hónapra elítélték, melyből egy hónapot a Károly-kaszárnyában ki is töltött 1863-ban, de azon év nov. 19. Erzsébet királyné nevenapja alkalmából többi politikai fogolytársaival együtt kegyelmet nyert. 1864-re Hajnal cz. naptárt szerkesztett; majd később bécsi leveleket írt a Pesti Naplónak nyíl jegy alatt. 1879-ben és 1880. május 20-áig az Uj Esztergom cz. lapot szerkesztette; ugyanő alapította 1879-ben az Esztergom és Vidéke cz. lapot, de attól három havi munkásság után megvált. 1880-ban visszatért Budapestre és fölelevenítette a Trombita cz. lapját, de az csak pár hónapig élhetett. 1885-ben a Nemzeti Politika főmunkatársa lett. Meghalt 1892. deczember 8. Budapesten.
Czikkei a Pesti Divatlapban (1846. A veres haraszt, népmonda); a M. Sajtóban (1856. 236. Gyöngyös, okt. 1., 275. sz. Gyöngyös nov. 22., 1857. 119. Gyöngyös, máj. 13.); a Családi Lapokban (1857. II. Két tört. beszély); a Divatcsarnokban (1858. Pécs, május végén és tört. beszély, 1860. tört. beszély); a Hölgyfutárban (1858. tört. beszély); a Nővilágban (1858. tört. beszély); az Aradi Hiradóban (1859. beszély); az Új M. Múzeumban (1859. I. Pécsi püspöki könyvtár); a Hazánkban (II. 1860. Rozgonyi Simon); a Nép Ujságában (1860. II. A kuruczok szelleme, tört. beszély); a Vasárnapi Ujságban (1861. 47. sz. Sárosy Gyula életrajza, névtelenül); a Delejtűben (1861. Hadnagioknak tanosagh, versezet Sebastianus literatustól: Tinódi); az Emich Gusztáv Nagy Naptárában (1861. tört. beszély); az Esztergom és Vidékében (1879. 1. sz. Palkovics Károly, Esztergom polgármestere, 3. sz. Forgách Ágoston gróf püspök, 17. sz. Frey Vilmos, az esztergomi takarékpénztár vezérigazgatója).
Munkái:
1. Történeti beszélyek. Pest, 1858. Két kötet.
2. Arany hullámok a történelem tengeréből. U. ott, 1859. (Beszélyek.)
3. Hajnal. Arczképekkel és életrajzokkal diszített album, szépirodalmi függelékkel. 1863. (ism. M. Sajtó 265. sz.) 1868. Bécs, 160 arczképpel és 1873. Bpest. Három 4rét kötet körülbelül 500 kőnyomatú arczképpel.
Jegyei a Pesti Naplóban báró Kemény Zsigmond szerkesztése alatt a kiegyezés előtt: nyíl jegy a vezérczikkeinél; a Nemzeti Politikában pedig (X) jegy alatt politikai szemléket írt.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Fővárosi Lapok 1892. 340. sz.
A m. n. múzeumi könyvtár példányairól, önéletrajzi adatok és gyászjelentés.