görög-keleti vallású rumén tanító, erdélyi származású; tanítói oklevelet 1876-ban a nagyszebeni érseki tanítóképzőben nyert; azóta több helyt tanítóskodott 1879-ig, a mikor Hátszegre választották meg a volt őrvidéki iskolához tanítónak. A dévai kerületi tanítóegyesület elnöke.
Az egyesületről szóló jelentései megjelentek a Tribunában és más hazai rumén lapokban.
Munkája: Intimpinare şi rěspuns lui..., la celea ublicatě in Nrii 179., 180., ţi 181. 1900 ai Tribunei Poporului din Arad, de čatră Joan Muntean a Nesici din Hateg. Temesvár (1901).
Zászló János jegyzeteiből és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.