tőzsdetanácsos és országgyűlési képviselő, szül. 1860-ban Hódmezővásárhelyen. Tanulmányait Drezdában a szabadkőmívesek intézetében, később Budapesten a Röser-féle intézetben végezte, érettségi vizsgálatot a kereskedelmi akadémián tett. Huszárhadnagy sz. k. v. a 4. sz. honvédhuszárezredben. Tőzsdetanácsos, a székesfőváros törvényhatósági bizottságnak, a budapesti kereskedelmi és iparkamarának, az országos tarifa-bizottságnak, a statisztikai értékmegállapító bizottságnak tagja. Az egyesült lipótvárosi polgári kör elnöke. 1904-ben ő alapította meg az országos magyar kereskedelmi egyesülést, melynek elnöke. Már az 1896. választások alkalmával is föllépett a főváros V. kerületében, de akkor kisebbségben maradt Mezei Mórral szemben, míg 1901-ben és 1905-ben megválasztották. 1906-ban küzdelmes választás után nyerte el a kerület mandátumát pártonkívüli programmal. Időközben Schlesinger családi nevét Sándorra változtatta.
Munkái:
1. A gabona-elővételek. Egy kereskedő véleménye. Bpest, 1899.
2. Programmbeszéde. Elmondotta 1901. szept. 24. Bpest.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Sturm-féle Országgyűlési Almanach. Bpest, 1906. 312. l. és a m. nemz. múzeumi könyvtár példányairól.