ev. ref. főiskolai tanár, előbbinek testvérbátyja, szül. 1817. nov. 16. Zilahon, jómódu iparos szülőktől; tanulmányait u. ott kezdte s Kolozsvárt végezte; a jogot Pozsonyban hallgatta, s a 30-as és 40-es évek küzdelmei formálták ki benne a hazafit. A 40-es években politikai szerepet folytatott, az 1844. pozsonyi országgyűlésen absentium delegatus és magántitkára volt gróf Teleki Lászlónak és Kossuth Lajosnak, ki mellett a szabadságharczban is élénk részt vett. 1846-ban báró Wesselényi Miklós meghívására a történelem tanára lett Zilahon. A szabadságharcz alatt Kossuth Lajos meghitt embere volt, a ki nem egy kényes természetű munkával bízta meg. Az 50-es évek elején mint nevelő rejtőzködött a Wesselényi háznál. 1852-ben választatott meg segéd-tanárnak Kolozsvárra; 1855-ben lett a történelem rendes tanára, hol mint az ifjúság kedveltje, nyugodt életet élt. Európai műveltségű, nemesen érző, igazi bölcs volt. Városi és közigazgatósági bizottsági tag, a városi iskolaszék elnöke is volt. Meghalt 1881. okt. 23. Kolozsvárt.
Czikkei az Erdélyi Hiradóban (1846. 187., 188. sz. Iskolák hivatása), az Igazmondóban (1871. 43. sz. Milyen reformegylet kell nekünk?), a Keresztény Magvetőben (1875. Levele Dávid Ferencz ügyében), a M. Polgárban (1879. 190. sz. Dávid Ferencz emlékezete, 1884. 236. Levele, Philadelphia, Somály, 65 év télhó 23.), a Vasárnapi Ujságban (1881. Teleki Sándor élet- és jellemrajza).
Munkái:
1. Deák Ferencz emlékezete. Két beszéd és egy költemény, melyek Kolozsvárott az egyetem és az ev. ref. főtanoda által tartott emlékünnepélyeken elmondattak. Kolozsvár, 1880. (Szász Bélával és Hegedűs Istvánnal együtt.)
2 Sámi László válogatott művei. Kolozsvár, 1883. (Hegedűs István Előszava, I. Szónoki művek, II. Tudományos értekezések, III. Társadalmi elmélkedések, IV. Tárczalevelek. Ism. Délmagyarországi Lapok, 173. sz., Vasárnapi Ujság 29. sz.)
Álneve: Amicus.
Magyar Világ 1866. 55. szám.
1881: M. Tisztviselő 47. szám, Országos Tanáregylet Közlönye XV. 174. l., Arad és Vidéke 246., Kelet 253. (Demjén László), Pesti Napló 294. sz. (Jakab Elek), Fővárosi Lapok 247., Hon 292., Ellenőr 573., P. Hirlap 296., Budapesti Hírlap 131. (Zilahi Béla), Vasárnapi Ujság 44., 45. sz, arczk., Család és lskola 17,
M, Polgár 1881. 243., 245, 248., 255., 1882. 244. sz. (Tussai Gábor).
Nemzet 1884. 236. sz.
Ellenzék 1887. 278., 1888. 3. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
Végh Arthur. Tanulmányok. Bpest, 1896.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 833. l. és gyászjelentés.