miniszteri fogalmazó, szül. 1843. febr. Zilahon s első tanulmányait is itt végezte. Majd a VI. osztálylyal (az akkori protestáns rendszer szerint) a gymnasiumot bevégezve, 1861-ben Kolozsvárra ment tanulmányait folytatni a jóval idősebb testvérbátyja, Sámi László mellé, ki már akkor ott a ref. főiskola tanára volt s kinek neje is írt «Amica» név alatt. Ily környezet nagy hatással volt az ifjúra; azonban már korán uralkodott rajta a tudásvágy, mely megbénította természetes életkedvét és társadalmi ügyességét. S. már ifjú korában tudós volt. Könyvekből tanult, gyakran csak a kályha világánál, nyelveket s a legújabban felfedezett országokat jobban ismerte, mint tanulótársai saját hazájukat. Társai elismervén nagy képzettségét, az ifjúsági önképzőkör elnökévé, majd az Aurora cz. lapjuk szerkesztőjévé választották. Középiskolai tanulmányai befejeztével 1867-ben Budapestre jött, hol jogi tanulását befejezte és 1868. végén a pénzügyminiszteriumba lépett be, honnét a közmunka- és közlekedési miniszteriumba tették át fogalmazói ranggal. 1871-ben nősült; neje Kele Janka Kolozsvárról, kivel boldog napokat élt, melyeket két kis gyermekének egymásután roncsoló toroklobban elhunyta zavart meg. Ezen rettenetes betegség őt is megtámadta s az abból fejlődő tüdőlob 1878. febr. 25. az ő életét is kioltotta Budapesten.
Irodalmi működésének főiránya a nép- és földisme volt; a földrajzi irodalmat alaposan ismerte s járatos volt a franczia, német és olasz nyelvekben; azért különösen a külföldi utazók műveinek ő volt korában a legszakavatottabb magyar ismertetője. 1865-től haláláig a Vasárnapi Ujság belmunkatársa volt és a lapnak minden száma hozott tőle egy ismeretterjesztő közlést. Azonban ezenkivül a földrajzi társulatban és az iparos körben (mindkettőnek választmányi tagja volt) nagy működést fejtett ki s felolvasásokat is tartott. Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1865-68. Képek a Volga vidékéről, Vázlatok Babiloniából, Szerbia állami és társadalmi életéből, 1869. Pénz a föld különböző népeinél, A zene hatása az emberekre és állatokra, Kőrösi Csoma Sándor, 1870. Egy franczia utazó Magyarországról, 1871. Nevezetes régi ostromok, 1872. Robinzon szigete, San Lazaró-temető Havannában, Kalandok az északi sarkvidékeken, Stanley könyve Livingstoneról, Utczai világítás hajdan és most, A régiek bohóczünnepei, Livingstone Dávid, Weyprecht Károly, A földrajzi kutatók áldozatai, A Kárpátok a «Times» után, A fővárosi Duna szabályozása, A fővárosi képviselőválasztások, A Vezuv és a népbabona, 1873. Egy orosz utazó Közép-Ázsiában, Baker és magyar neje, Földünk ismeretlen részei, Izland hő forrásai, Alpvidéki tájkép, Közép-Ázsia népei, 1874. A Fidsi-szigetcsoport, Karácsony a jég között, A sarkvidéki utazások haszna, Május első napjának ünnepe, A legrégibb gőzhajó, 1875. Baker expeditiója Közép-Afrikában, Matuzsalem utódai, Fölfedező utazások 1875-ben, A Brocken-hegyi kisértet. 1876. A legszigorúbb és leghosszabb telek földrészünkön, A tatárjárás Magyarországon, egykorú arab, mongol és chinai források szerint, Egy diplomata utazása Keleten háromszáz év előtt, Április, 1877. Oroszország belső bajai, Schweinfurt János, Újabbkori utazók Afrikában, Oroszországnak mahomedán lakói, A trinidadi aszfalt-tó, 1878. Bányaélet Kaliforniában, A philadelphiai köztárlat helyiségei) sat.; a Budapesti Szemlében (III. 1873. Marco Polo és könyve, XI. 1876. Viharok és zivatarok, Helmholz A. után és könyvism.); a Földrajzi Közleményekben (1873. Stanley utazása Livingstone fölkeresésére, 1874. Tinne Alexandrina, 1876. Cameron utazása Közép-Afrikában); a Honban (1874. 22. Livingstone Dávid 1817-1874., 74., 76. sz. Ashanti és Acsin, 105-107. A fehér elefant hazája, 1875. 141., 143., Polgárosultságunk gyermekkora, 1876. 216., 217. sz. Atlantis, népmondák és regék egy elenyészett világrészről, A régészeti és embertani kongresszus alkalmára); az Athenaeumban (1874. Bölöni Farkas Sándor, Jerney János, Magyar László, Reguly Antal, Vámbéry Ármin, Hires magyar utazók); az István bácsi Naptárában (1875. A méterrendszer, ábrákkal); írt még a budapesti Ellenőrbe is.
Munkái:
1. Délafrikai utazások és fölfedezések. Különös tekintettel Magyar László, Livingstone, Chaillu, Stanley, Grant, Speke és Cameron utazásaira, Délafrika térképével. Pest, 1872. (A m. nemzet családi könyvtára 20. Bpest, 1885. Ism. Budapesti Szemle X. 1876.).
2. Weyprecht Károly és Payer Gyula jelentései az osztrák-magyar északsarki expediczió bizottsághoz. Ford. Kiadja a Földrajzi társaság. Bpest, 1874.
Jegyei S. L. és S-s.
1878: Földrajzi Közlemények 146. l., Szilágy 10. sz., Pozsonyvidéki Lapok, 48. sz., Hon 51. sz., Vasárnapi Ujság, 9. sz. arczk., 1879. II. sz. arczk.
Szinnyei Repertóriuma II. l. rész. III.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyv.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 833.