nyug. polgármester, szül. 1832. jan. 31. Gyulán (Békésm.); a gymnasium I. és II. osztályát mint magántanuló, a III-VI. Aradon végezte. Az 1848-49. szabadságharczban mint hadnagy vett részt. 1849-től a jogi tanfolyamot Nagyváradon, Pesten és Bécsben végezte. A politikai államvizsga letétele után 1855-60-ig a biróságnál szolgált. 1861. nov. 21. az ügyvédi vizsgát letevén, mint gyakorló ügyvéd Aradon telepedett le. 1872-75-ig Arad sz. kir. város tiszti főügyésze, 1875. márcz. 10-től 1901-ig pedig polgármestere volt. Közszolgálati érdemeinek elismeréseül 1900. okt. 24. a III. oszt. vaskoronarendet, majd kir. tanácsosi czímet s végre «endrődi» előnévvel magyar nemességet nyert. Képviselővé az 1901-1906. országgyűlésre Arad sz. kir. város választotta meg.
Havi jelentései, az aradmegyei és városi gyűléseket megelőzőleg az aradi Alföldben jelentek meg (1873-85); az 1876. évi VI. t.-cz. mint törvényjavaslat ellen cz. czikksorozat szintén az Alföldben jelent meg. Programmbeszédei a helyi lapokban, országgyűlési beszédei pedig a Naplókban vannak.
Kiadta nejének irodalmi műveit (Arad, 1888).
Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. 81. l.
Aradi Képes Naptár 1887. 50. l. arczk.
M. Könyvészet 1888.
Aradi Hiradó 1897. 42. sz. arczk.
Báttaszéki, Emlékkönyv. Arad, 1887. 48. l. arczk.
Sturm Albert, Országgyülési Almanach. Bpest, 1901. 352. l.