nyug. polgármester. kir. tanácsos, szül. 1835. márcz. 25. Gyulán (Békésm.); a gymnasiumi tanfolyamot Nagyváradon végezte. 1854-ben Pestre jött és az itteni egyetem rendes joghallgatója lett. Egyideig a Divatcsarnoknál, később mint a Hölgyfutár segédszerkesztője működött. 1860 végén Biharmegye megválasztotta bizottmányi tagnak és Miskolczy Lajos első alispán mellett mint írnok kezdte pályáját; csakhamar a megye jegyzőjévé választották meg. 1862. febr. ügyvéd lett Nagyváradon. A provisorium alatt a megyei központi választmány jegyzője volt. Ennek elmultával megválasztották a megye t. aljegyzőjévé. 1875. nov. 13. Nagyvárad polgármesterévé. Polgármestersége alatt a város pénzügyei teljesen megjavultak és a földesúri javadalmak megváltása, az egészségügy, szépítés, tisztaság és népnevelés tekintetében sokat köszönhet neki a város. 1886-ban királyi tanácsos lett, 1892-ben a III. oszt. vaskorona-rendet kapta. 1895-ben Nagyvárad közönsége fényesen ünnepelte meg polgármesterségének 20. évfordulóját. 1898 körül nyugalomba vonult. A nagyváradi jogakadémia államvizsgálati bizottságának tagja; a délmagyarországi magyar közművelődési egylet egyik fiókosztályának alelnöke.
Költeményei a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Hölgyfutár (1853-1860), Családi Lapok (1854-57), Divatcsarnok (1855-1860. és czikke: 1856. Hölgyöltözék hajdan és most), Szépirodalmi Album (1856), Fáncsy-Album (1855), Kalauz (1857), Nővilág (1857-60), Erdélyi Múzeum (1857), Szépirodalmi Közlöny (1858), Vasárnapi Ujság (1858-1859), Színházi Emlény (1859), Szépirodalmi Album (1860), Szigeti Album (1860) stb.
Danielik, M. Irók II. 274. l.
Valkai Imre, Irodalmi és művészeti Daguerreotypek. Bécs. 1858. 73. l.
Nagyvárad 1878. 167-188. sz. (Márki S.)
Báttaszéki Lajos, Alföldi Képes Emlékkönyv. Arad, 1888. 45. l. arczk.
Magyarország Vármegyéi és Városai. Biharmegye és Nagyvárad. Bpest, 1901. 206., 208., 350., 385. l. és Márki Sándor szives közlése (önéletrajzi jegyzetekből).