a Kisfaludy-Társaság levelezőtagja, a budapesti egyetem magántanára, szül. 1844. jún. 11. Cannesban (Francziaország); a gymnasiumot Lyonban, felsőbb tanulmányait a párisi Lorbonneban és a Collège de Franceban végezte; azután hirlapírással foglalkozott, az Echo de Paris, a Mot d'Ordre és Journal hirlapoknál. 1870-71-ben a német-franczia háborúban fegyvert fogott és mint önkéntes harcolt hazájáért. Atyja, ki az ő vagyonát ís kezelte, tönkre jutván, a vagyontalan S. elhagyta hazáját és külföldön keresett munkakört és megélhetést. Előbb Olaszországban és Svájczban tartózkodott, majd 1874-ben Magyarországba jött s itt mint a franczia nyelv és irodalom tanítója s mint franczia hirlapíró s a magyar és franczia irodalomnak mindkét irányban buzgó közvetítője nagy méltánylásban részesült. A művelt magyar közönségnek nyilvános felolvasásokat is tartott franczia nyelven nemzete irodalmáról s 1887-ben a budapesti egyetem bölcseleti karán a franczia nyelv és irodalom oktatója lett. 1880-84-ig a Gazette de Hongrie czimű lapnak szerkesztője, majd lapvezére volt. 1888-ban visszatért Párisba, hol két évig a Párisi Magyar Értesítőt szerkesztette. Ugyanott szerkesztője lett a Paris Nouvelle kőnyomatos értesítőnek, a Mot d'Ordre tekintélyes politikai napilapnak pedig főmunkatársa. Az 1896. ezredéves kiállítás alkalmával, mint a franczia kormány kiküldötte, ismét huzamosabb időt töltött Budapesten. A magyar szépirodalmat nem csupán alapos czikkekben ismertette, hanem egyes művek francziára fordításával is. Így Arany János, Petőfi, Gyulai Pál, Szász Károly, Greguss Ágost és gr. Zichy Géza költeményeiből több jelent meg franczia nyelven S. fordításában. A Kisfaludy-Társaság 1879-ben választotta levelező tagjává. Meghalt 1901. ápr. 2. Párisban.
Figyelö I-III, VI, VII.
Havi Szemle 1878-79.
Egyetemes Philologiai Közlöny 1878. (tíz magyar költemény verses franczia fordítója).
Magyarország és a nagyvilág 1879. 8. sz. arczk.
A Kisfaludy-Társ. Évlapjai XXXVI. 115. l.
Pallas Nagy Lexikona II. Pótkötet 1904. 551. l.