ev. ref. lyceumi tanár, szül. 1846. jún. 21. Tisza-Dobon (Szabolcsm.), hol atyja községi jegyző volt. S. a gymnasiumot és bölcseletet Debreczenben végezte s ekkor sajátította el a német és franczia nyelvet. Szülei elhalálozván, 1864-ben kénytelen volt nevelői állást vállalni a Rényi máramarosmegyei családnál, hol öt évig működött; időközben rnagánúton letette a jogi és az elméleti bírói vizsgát. 1869-ben a máramaros-szigeti ev. ref. lyceum igazgatósága megválasztotta tanárának, hol 1890. márcz. 23. meghalt.
Czikkei a Néptanítók Lapjában (1868. Levele Ferenczvölgy tanügyéről); a Honban (1872. 31. sz. Emlékezés Darwinra); az Országos Tanáregylet Közlönyében (VIII. 1874-75. Észrevételek: A vallás iskoláinkban cz. czikkre); a M. Protestáns Egyh. és Isk. Figyelmezőben (V. 1874. Az 1605. nov. 5-ének emléke Angliában, VI. 1875. Luther mint nyelvreformátor és az ő méltatói); a máramaros-szigeti ev. ref. lyceum Értesítőjében (1875. A jellemfejlesztés, mint a nevelés eszményképe); az Ellenőrben (1880. 449. sz. A hol Petőfi és Julia szerelme született).
Munkái:
1. A latin nyelv elemei. Olvasmányok, alaktan és szótár. Írta Henneberg Ágoston. Ford. s bőv. ellátta... Máramaros-Sziget, 1877.
2. A regényírás története rövid vázlatban. Máramaros-Sziget, 1880.
Nevét Sáfránnak is írják.
Kiszlingstein Könyvészete.
1890: Prot. Egyh. és Iskolai Lap 13. sz., Máramaros 26., 27. sz. (Vékony Antal), Debreczeni Prot. Lap 424. l. A debreczeni helv. hitv. lyceum Értesitője 1874. 72., 73., 1890. (Vékony Antal emlékbeszéde) éa gyászjelentés.