balázsfalvi görög kath. rumén kanonok, szül. 1826-ban Szent-Mártonban (Szolnok-Dobokam.); tanult Deésen, Kolozsvárt és Balázsfalván, a hol 1849. októberben a tanítóképzőhöz, 1850. decz. 30. a főgymnasiumhoz nevezték ki tanárnak. 1862-ben Nagyszebenben lett plébános, nov. 21. alesperes, 1865. ápr. 6. főesperes és szentszéki ülnök, egyúttal 1892-ig tanította az állami főgymnasiumban a rumén nyelvet és irodalmat. r. a központban és esperesi kerületében iskolákat, paplakokat és templomokat építtetett. Az Astra rumén közművelődési egyesület másodtitkára, 1875-77. alelnöke és a központi tanács rendes tagja volt. 1901. ápr. kanonoknak választották Balázsfalván, hol 1905. febr. 11. meghalt.
Több czikket írt a hazai rumén hírlapokba.
Munkái:
1. Istoria veche după W. Pütz. Balázsfalva, 1854.
2. Compendiu de istoriă Transilvaniei. Nagy-Szeben, 1864.
3. Elemente de istoria Transilvaniei. U. ott, 1865.
4. Carte de lectură pentru clasele gimnasiali inferiore. U. ott 1876. (2. kiadás. U. ott, 1886.).
Encyclopedia Romana III. 862. l.
Unirea 1905. 7. sz. és Zászló János jegyzetei.