orv.-doktor, egyetemi tanár, szül. 1808. jan. 10. Pesten; orvosi tanulmányait a pesti egyetemen elvégezvén, 1831. decz. 31. orvosdoktorrá avattatott. Főképen törvényszék-orvostani és orvosrendészeti tanulmányokkal foglalkozott, melyek akkor az államorvostant alkották. Tanulmányai kiegészítése végett beutazta Európa nagyobb részét. Ritka műveltsége s jeles képzettsége korán magára vonta ügyfelei figyelmét, úgy hogy mint pesti egyetemi kültag már 1834. orvoskari jegyzővé választatott és e tisztet 1844-ig töltötte be. Ekkor nyerte el egyetemünkön az államorvostani tanszéket; a budapesti kir. orvosegylet 1843-ban rendes tagjának választotta. 1849-ben a bécsi kormány őt az orvoskari tanártestület ideiglenes jegyzőjévé nevezte ki és ez állásban 1860-ig maradt, mely évben egyetemünk önkormányzási és tisztviselőit választó jogát visszakapta. Ekkor a jegyzői tisztségtől megvált. 1860., 61. és 62. dékánná választatott és ez azután ismétlődött 1880-ig; közben 1866-1867-ben a rectori tisztet töltötte be. 1868. részt vett a közegészségügyi értekezleten, melynek eredménye az orsz. közegészségügyi tanács felállítása lett. ennek rendes tagjává, 1869. alelnökévé, 2878. elnökévé neveztetett ki. A magyar orvosi könyvk.-társulat 1863. az ő elnöklete alatt alakult meg s az első s második választás alkalmával alelnöke, 1869. elnöke lett. Tagja volt az orsz. közegészségi tanácsnak; a fővárosban ülésezett nemzetközi statisztikai congresszus közegészségi osztályának ő volt az elnöke. A király a magyar nemesek sorába emelete, a királyi tanácsosi czímmel felruházta és a vaskoronarend kis keresztjével megajándékozta. az egyetem ujjáalakításának százados ünnepén 1000 frtos alapítvány tett az egyetemi tudománymívelés emelésére. Meghalt hirtelen 1881. ápr. 23. az egyetemi tanács ülésén.
Czikkei az Orvosi Tárban (V. 1832. A nehéz nyavalya gyógyítása kigyóepével Marikovszkytól); az orvosi hetilapban (1860. Kétes beszámítási képesség gyujtogatási vádnál); a Közegészségi és törv. Orvostanban (1868. Erőszakos halál, 1869. A mellkas átható sebe, Akasztás. Ezen erőszakos behatások melyike okozta a halált? A tanév megnyitó, üdvözlő és rektori székfoglaló beszédei az egyetem Actáiban, az Orvosi Hetilapban és a Gyógyászatban 1861-től 1874-ig.
Munkái:
1. A cholerának nem ragadós voltáról. (Orvostudori értekezés. Pest, 1831. (Latin czímmel is).
2. Beszéde, melyet a magyar kir. tudomány-egyetemi orvosi kar fennállásának százados ünnepén 1871. máj. 13-ikán azon egyetem dísztermében mondott. Buda, 1871. Mária Theresia arczképével. (Adatok a m. kir. egyetemi kar százados történetéhez.)
Szinnyei Könyvészete és Repertóriuma III. Természettudományok.
Ország-Világ 1880. 262. l. arczk.
Magyarország 1881. 112. sz.
Petrik Könyvészete.
Magyarország és a Nagyvilág 1881. 18. sz. arczk.
Hőgyes Emlékkönyve 169., 854. l. fénynyom. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 525. l. és gyászjelentés.