cs. és kir. főherczeg trónörökös, bölcseleti doktor, a m. tud. akadémia tiszteleti tagja, I. Ferencz József magyar király és osztrák császár fia, 1858. aug. 27. Laxemburgban. A magyar nyelvben, melyet tökéletesen elsajátított, első oktatója Rimely apát volt; azután a gymnasiumi tantárgyakkal foglalkozott. Magyar irodalmi tanára Rónay Jáczint püspök volt; tanulta a művészeteket, különösen rajzot, festészetet, zenét, a nyugoteurópai nyelveket s ezenkívül a csehet, lengyelt és gyakorolta magát különböző sportokban is. 1872-ben már a katonai tantárgyakat is tananyagához csatolták. Bölcseletet, jogot és államtudományokat is tanult. Különös gonddal tanították a magyar közjogra, a melybe Bartos János miniszteri tanácsos vezette be. 1877. jún. 24. R.-ot nagykorúvá nyilvánították; ugyanez évben elkisérte a királynét Irországba és Angolországba, a honnét visszatérve Németországot utazta be. 1878. júl. katonai tényleges szolgálattétel végett a 36. gyalogezredbe lépett. 1880. szept. már vezérőrnagy és egyúttal ellentengernagy lett. 1881. ápr. átvette Prágában a 18. gyalogdandár parancsnokságát; 1883. altábornagygyá léptették elő s a Bécsben állomásozó 25. gyalogezred parancsnokságával bízták meg. 1888. márcz. a király a gyalogság főfelügyelőjévé nevezte ki. A királyi pár ezüst menyegzője után 1879. R. ismét hosszabb külföldi útra indult. Bejárta Felső-Olaszországot, majd Spanyolországot, a honnét Észak-Afrikába is átrándult. 1880-ban a szász királyi udvart látogatta meg Drezdában, azután ugyanez év tavaszán Brüsszelben a belga királyi családnál tett látogatást. Ez utóbbi látogatásának lett eredménye Stefánia kir. herczegnővel, II. Lipót belga kírály leányával, anyai ágon József nádor unokájával történt eljegyzése (kivel 1881. máj. 10. Bécsben ülte meg esküvőjét). A közbe eső időt R. arra használta fel, hogy beutazza a Keletet. Elment Egyiptomba, meglátogatta Kairót, a piramisokat, a Nilus mentét majd átment a szent földre, a honnét Bécsbe tért vissza. Egybekelése után nejével együtt Prágában, majd Bécsben laktak, a nyarat Laxenburgban töltve. 1883. szept. 2. gyermekük született, Erzsébet főherczegnő. Irodalmi munkálataiért 1878. jún. 14. a m. tudományos Akadémia, majd a liszaboni, szentpétervári, 1880. a budapesti, majd a bécsi egyetem őt tiszteletbeli tagjává választotta; utóbbi 1884-ben bölcseleti díszdoktorsággal ajándékozta meg. 1881. máj. 22. jelen volt a m. tudom. Akadémia félszázados ünnepén. 1883-ban mint a bécsi villamos kiállítás, 1885. pedig mint a magyar országos kiállítás védnöke szerepelt. Meghalt 1889. jan. 30. mayerlingi vadászkastélyában (Bécs mellett).
Számos czikke, melyek tárgyát az ornithologia köréből merítette, és élénk útleírásai megjelentek időnként a szak- és napilapokban; a Nemzetben (1883. 16. Néhány őszi megfigyelés). Nagy dualistikus irodalmi vállata: Az osztrák-magyar monarchia írásban és képekben, melynek magyar részét Jókai, osztrák részét Weilen szerkesztette, a szerkesztő-bizottság élén azonban R. állott; ezen vállalatból a trónörökös életében kilenczven füzet jelent meg; e műhöz R. maga írt előszót és néhány nagyobb leírást a Wiener Waldról és a dunai szigetekről.
Munkái:
1. Az osztrák nemesség és alkotmány hivatása. München, 1878. (Németül és névtelenül jelent meg. A Neue Fr. Presse szerint R. trónörökös a szerzője, ki ezt angolországi útjában írta).
2. Fünfzehn Tage aud der Donau. Wien, 1878. (Névtelenül. Tizenöt nap a Dunán. Írta Rudolf trónörökös. Magyarra ford. Paszlavszky József. Budapest, 1890. Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat. XL. Ism. Budapesti Szemle LXIV., Pesti Napló 1879. 2. sz.)
3. Eine Orientreise. Wien, 1881. Két kötet, szerző rézm. arczk. (Díszkiadás. U. ott, 1884. 37 rézkarczczal S. Klaustól és 100 fametszettel F. w. Badertől. Magyarul: Utazás a Keleten. Írta ő cs. és kir. fensége Rudolf trónörökös. Ford. Brankovics György. Bpest, 1883. Ism. Nemzet 1896. 318-319. sz. sat.)
4. Jagden und Beobachtungen von Kronprinz Erzherzog Rudolf. Wien, 1887. Szerző arczképével.
Egy költeményét Magyarországról, melyet akkor írt, mikor először utazott Magyarországban, közölte a P. Lloyd (1892., melyet Jókai fordított magyarra a M. Hirlapban 1892. 53. sz. sat.). és magyar költeményét az Egyetértés (1896. 294. sz., Új Idők 1897. 50. sz. sat.) hozta.
Szobra vadászöltönyben Ligeti Miklóstól 1906-ban készült.
Hazánk és a külföld 1867. 22. sz. arczk., 1872. 13. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1868. 20. sz. arczk., 1874. 21. sz. arczk., 1877. 31. sz. arczk., 1880. 11. arczk.
Archaeologiai Értesítő 1869. 237. l. (R. Ó-Budán. Rómer.)
Vasárnapi Ujság 1872. 16. sz. arczk., 1877. 32. sz. arczk., 1885. 18. sz. arczk., 1905. 37. sz. (Szobra.)
Családi Kör 1877. 35. arczk.
Kerékgyártó Árpád, Magyarország Emléknapjai. Bpest, 1882. 236., 250., 259., 426. l.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach 1888. 10.
1889. Nekr. minden hazai lapban. P. Napló 31. (R. mint író) 32. sz. Vasárnapi Ujság 5. sz. arczk. (Levelei Jókaihoz) sat.
Kiszlingstein Könyvészete.
Akadémiai Almanach 1890. 382. l.
Eisenberg Ludwig, Das geistige Wien. Wien, 1893. 466. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 739. l.
Rudolf Emlék-Album. Szerk. Cziklay Lajos. Bpest, 1897. arczk. és hasonmásokkal.
Új Idők 1897. 50. sz. (Rimely, R. neveltetéséről).
Országos Hirlap 1898. 34. sz. (Rimely. R. neveltetéséről).