bölcseleti és jogtudományi doktor, főispán, a m. tudom. Akadémia tiszteleti tagja, szül. 1792. febr. 22. Szabadkán; 1809-ben bölcseleti, 1816-ban jogi doktorrá avattatott. Az 1811. országgyűlésen mint absentium ablegatus jelent meg s általában azon ifjak közé tartozott, a kik a politikai és irodalmi mozgalmak iránt kiváló érdeklődéssel viseltettek. Pesten korán megismerkedett Kisfaludy Károlylyal, barátokká váltak s R. az 1822-ben megindult Aurorát jelentékeny anyagi segélyben részesítette. 1825-ben Bácsmegye aljegyzője lett, de az irodalomnak és színművészetnek folyvást pártfogója maradt. Kisfaludy és más író barátja ajánlatára nem egy könyv kiadását támogatta. A huszas években szokás volt az hogy az író, ha nem talált kiadót, kamat nélküli, úgynevezett részvétkölcsönök útján adta ki művét, a jövedelemből való visszafizetés mellett. Forgó, a pestmegyei főorvos, Kulcsár, a hirlapszerkesztő és R. voltak a legelőzékenyebb kölcsönzők. Kisfaludy Betegek (1825) czímű vigjátékában, melyben saját hypochondriáját gúnyolja ki, barátjáról R.-ról is megemlékezik. Maga Kistelky Károly, barátja Budházy József, Forgó orvosuk, Forgay név alatt szerepelnek a vígjátékban. R. 1832-ben Bácsmegye alispánjává választatott, az 1832-36. országgyűlésre a megye követe lett; 1837. helytartó-tanácsos és Bácsmegye administártora, 1841. főispánja volt 1848-ig, midőn méltóságától megvált. a pesti egyetem jogi karának kebelezett tagja volt. 1854. aug. 10. birodalmi bárói rangot nyert. az alkotmány visszaállításakor 1861-62-ig ismét Bácsmegye főispánja volt és 1867-ben az lett negyedízben is. 1873. máj. 21. a m. tudom. akadémia tiszteleti tagjává választotta. Meghalt 1879, aug. 21. A m. tudom. Akadémiára 1860-ban 2100 koronát (fia ifj. R. József 180,000 koronát) hagyományozott.
Munkái:
1. Epicedium in rev. dnum: Emericum Tucich, qui v. idus Decembris 1811. albae-Regiae obiit. Budae. (Költemény).
2. Carmen rev. ac clar. dni Pauli Nagy abbatis de Behel... dum III. calend. Julii 1812 diem nomini suo sacrum recoleret. U. ott.
3. Ode rev. dni antonii Dreta dum Abbas de Pilis et Pásztó, et abbatiae Zurtzensis administrator renunciaretur, honoribus sacravit. U. ott, 1812.
4. Epicedium in exc. ac ill. dnam comitissam christinam Győry de Radvany natam Andrássy de Sikloss quae obiit III. calend. Junii 1814. U. ott. (Költemény).
5. Dissertatio inauguralis juridica de jure statuendi impedimenta matrimonii dirimentia, quam... publicae eruditorum disquisitioni subjicit... a. 1816. Pestini.
6. Hervatag füzér. Irta s kézirat helyett nyomtatá. U. ott, 1857.
7. Ugyanaz II. kötet. U. ott, 1870. Szerző kőny. arczk. (Költemények).
Nevéről nevezték el a Rudics-codexet, melyet rácz-almási könyvtára számára szerzett meg. (4rét 108 levél, egy magyar éneket és 22 egyházi beszédet tartalmaz a XVIII. századból. Ism. Századok 1881. 397. l. Szilády Áron).
Arczképe: kőnyomat, nyomt. A. Gerhart Bécsben (a 7. sz. munka melléklete).
Hazai s Külföldi Tudósítások 1837. I. 33. sz.
Fehér, Historia Academiae 208. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 793. l.
1879: Hon 203. sz. e. k., Ellenőr 405. sz., Vasárnapi Ujság 35. szám (Nekr.).
Akadémiai almanach 1881. 291. l.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 736. l.