gyógyszerész, R. Mátyás főbiró és Wirtzfeld Eszter fia, szül. 1833. máj. 14. Szabadszálláson; iskoláit Kecskeméten bevégezvén, a bécsujhelyi katonai akadémia növendéke lett; innét azonban 1848-ban kilépett és a gyógyszerészi pályára ment; az egyetemi tanulmányokat Pesten és Bécsben végezte. Miután oklevelet nyert, mint a szabadszállási gyógyszertárnak kezelője, laboratoriumában búvárkodva a chemiát tanulmányozta. Ügyes sakkozó volt; a Vasárnapi Ujságban 1859. (26. sz.) írt felszólalása következtében hozták be a nevezett lapba a rendes sakkrovatot. A 60-as években gyógyszerész lett Zombán (Tolnam.) és itt nagy buzgósággal fogott annak a kérdésnek megoldásához, melyet a m. orvosok és természetvizsgálók XII. és XIII. nagygyűlése pályázatul tűzött ki, hogy a chinint gyermekeknek is adagolni lehessen. A fiumei (XIV.) nagygyűlésen a pályadíjat R. nyerte el, de találmányából nem csinált titkot, hanem díjtalanul a közegészségnek engedte azt át. E készítmény Chininum tannicum insipidum Rozsnyay néven a magyar gyógyszerkönyvben hivatalos és kiválóan alkalmas sajátságánál fogva, mint chinin-czukorka és chinin-csokoládé, úgyszólván az egész világon el van terjedve. 1874-ben megvette az aradi Szarka-féle gyógyszertárt és azóta mint gyógyszerész működött Aradon, hol 1895. auguszt. 5. meghalt. A gyógyszerészek közgyűlésén 1896. jún. 25. Schédy Sándor tartott fölötte emlékbeszédet.
Természettudományi és gyógyszerészvegyészeti czikkeket írt a Reformba, a Pompéry-féle Magyarországba, továbbá rendes dolgozótársa volt a Gyógyszerészi Hetilapnak, a Pharmaceutische Zentralhallenak és Industrie Blätternek. Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1859. 26. sz. A sakkjáték rendes műszavai); a a Gyógyszerészi Hetilapban (1868. Tanulmány a chinin és chinninoid vegyi és gyógyászati viszonyai fölött, 1869. A kinalt, chinint miképen lehetne úgy elkészíteni, hogy az keserű ízét veszítvén és hatályosságát megtartván, gyermekeknek is könnyen adagolható legyen, 1871. Vegyvizsgálati jegyzőkönyv, 1872. A górcső a gyógyszerészetben sat.); a Gyógyászatban (1868. a két előbbeni czikk); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XIII. 1869. A chinin és chinoidin közötti viszony vegyészeti és gyógyászati tekintetben, XIV. 1869. a kinalt mikép lehet úgy elkészíteni..., A fényképészet legújabb haladásáról, XV. 1872. A robbanó és öldöklő szerekről, XVI. 1873. A babona a természettudományokban); a Természettudományi Közlönyben (1886. a gyógyító borokról, 1892. A ferocalium tartari kristályosításáról); a Kölcsey-egyesület Évkönyvében (1887. Az aranycsinálásról); az Aradi Közlönyben (1889. 108. sz. az első magyar ideiglenes iskola 1848-ban); a Borászati Lapoknak is munkatársa volt (1883-84., 1886).
Munkái:
1. A sakkjáték elemei. Vezérfonal a sakkjáték megtanulására. Lange M. után. Kezdők számára. Pest, 1860.
2. Studien über die qualitative und quantitative chemische Analyse der China-Alcaloide mit Hilfe des Mikroskops und Polarisators. Übersetzt aus dem ungarischen Originale. Arad, 1878.
3. Négy új találmányról. U. ott, 1882. (Különnyomat a Kölcsey-egyesület Évkönyvéből).
Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. III. 81. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1895. 32. sz. (Nekr.)
Pallas Nagy Lexikona XIV. 724. l.
Gyógyszerészi Hetilap 1896. 29. sz. (Schédy Sándor) és a m. n. múzeumi könyvtár páldányairól és gyászjelentés.