orvos- és sebészdoktor és szülészmester, szül. 1855-ben Nagy-Kállóban; orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, hol 1878-ban orvos- és sebészdoktorrá, 1879-ben pedig szülészmesterré avattatott. Már mint orvosnövendék 1877-ben a közegészségtani tanszék segédjévé, 1878-ban pedig a budapesti orvosegylet rendes tagjává választatott; 1881-ben a budapesti egyetemen az ipari és gyári egészségtanból magántanári képesítést nyert, 1882-ben pedig a kolozsvári egyetemhez a közegészségtan tanárává neveztetett ki. Meghalt 1896. jan.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1877. Az idült ezüstmérgezések, németül az Archiv. f. exper. Pathol. u. Pharmakol.-ban, Tanulmány az alsó végtag keringési viszonyairól, Az iblany és hamanyaiblag hatása a szívműködésre, 1878. Kisérleti adatok az iblany és hamanyiblag hatástanához, 1879. A Wltjankában észlelt egy pestis-eset, németül a Pester mediz.-chirurg. Presseben, Az osztrachani pestis-járvány 1878-79-ben, németül a Pester mediz.-chirurg. Presseben, Epilepsia-e vagy pestis? Megjegyzés Bodnár Sándor tr. czikkére a váltólázas nyirokmirigylobról, A budapesti temetők kérdéséhez, Néhány szó Budapest beteg- és szegényügyéről, Hadseregünk betegszállító vonatai, Úti levelek: A moszkvai lelencház, A zamjanovszkájai veszteglőről, 1880. A fertőző betegségek eseteinek kötelező feljelentéséről, Látogatás vízvezetéki hivatalban, Erisman munkája a fertőtlenítésről a törökországi csatatereken. A müncheni egyetem új közegészségtani intézete, Augsburg közegészségügyi intézményei, a magántanári intézmény a müncheni egyetemen, 1881. Vizsgálatok a levegő áramlásáról a müncheni csatornákban, németül a Zeitschrift f. Biologieban, A könyvnyomdák levegőjéről, A montsourisi észlelő. Uti levél, Szeged reconstructiójáról. Felolvasta Berlinben. Újabb nyilatkozatok a pestisről és ennek elterjedése az asztrachani járvány óta, a legújabb pestisjárvány Arábiában, 1884. Bakteriumok tenyésztése színes anyagokon); a Természettud. Közlönyben (1880. A kerepesi temetőről, A járványos idegbetegségekről.)
Munkái:
1. Az astrakáni pestisjárvány 1878-79. Előadta a budapesti kir. orvosi egyesület 1879. jún. 14. rendes ülésén. A járvány székhelyének térképével. Bpest, 1879.
2. Az állati járványok, tekintettel az osztrák és német törvényhozásra. Állatorvosok és orvosok számára. Irta Röll M. F. Ford. és az állatjárványi magyar törvények- és rendeletekkel bővítette. U. o. 1882. (M. orvosegylet könyvkiadó-társulat könyvtára 40).
3. A bakteriumokról. 45 ábrával. U. ott, 1887. (Népszerű természettud előadások Gyűjteménye 60).
4. Studien über Protisten. Verfasst von Géza Entz, übersetzt... U. ott, 1888. (Entz Géza, Tanulmányok a véglények köréből ford. az eredetivel együtt).
Budapesti kir. Orvosegylet Évkönyve. Bpest, 1880. XXXI.
Kiszlingstein Könyvészete.
Hőgyes Endre Emlékkönyve 220. l.
M. Könyvészet 1888.
Vasárnapi Ujság 1896. 5. sz. (Nekr.)