Rózsaági (Rózsa) Antalné (csiktaplóczai Bálintffy Etelka),
előbbinek neje, szül. 1844. márcz. 24. Borosjenőn (Aradm.); tanulását ugyanott, majd egy aradi magán leánynevelő-intézetben végezte. 1863. jún. feleségül vette Rózsaági Antal. A hatvanas és hetvenes években Hajnalka néven ismert és kedvelt írója volt különösen a női közönségnek. Ő volt az első, a ki Pesten szalonját megnyitotta az irodalom jelesei számára s házának gyakori vendége volt komája, Deák Ferencz, b. Jósika, Jókai Mór, b. Kemény Zs., b. Eötvös József, Toldy Ferencz, Pákh Albert, Egressy Gábor, Reményi Ede, Tóth Kálmán, Lisznyay és a nemzeti színház sok jelese. Mikor az öreg Dumas leányával, Marieval Pesten járt, nálok szállt meg és egy fényes estélyen ismerkedett meg a mi íróvilágunkkal. Meghalt 1906. jan. 28. Zilahon.
Már 15 éves korában közölte Az első ibolya cz. költeményét a Pesti Hölgydivatlap; a szépirodalmi lapokba számos verset, elbeszélést és czikket írt; a Gombostűben (1861-62. költ.); Hölgyfutárban (1864. költ.); Zilahy Károly, Hölgyek Lantjában (1865. költ.); a Vasárnapi Ujságban (1888. költ.); az aradi Alföldben (költ. és czikkek 1876., 1879., 1881-85, 1892.).
Munkái:
1. Hajnalka dalai. Pest, 1864.
7. Hajnalka újabb dalai. U. ott, 1866.
3. A kandalló mellett. Beszély- és rajzgyűjtemény. Bpest, 1875.
4. Hölgyek asztalára. Rajz- és beszélygyűjtemény. Arad, 1882.
5. Hajnalka összes költeményei. Szeged, 1888. (Ism. Irodalmi Értesítő 7. sz., M. Állam, 56. sz., Egyetértés 29. sz., Vasárnapi Ujság 3. sz.).
Hölgyfutár 1863. I. 77. sz.
Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. 24. l.
Petrik könyvészete.
Figyelő XIII. 79., XIV. 77., XXIV. 319. l.
Aradi Képes Naptár 1887. 65. l. arczk.
M. Könyvészet 1888.
Faylné Hentaller Mariska, A magyar írónőkről. Bpest, 1889. 89. l.
Kiszlingstein könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona VIII. 530. l.
1906. Pesti Hirlap 31. sz., Budapesti Hirlap 31. sz., M. Állam 25. sz.