főgymnasiumi tanár, szül. 1829. nov. 30. Sajó-Ládon (Borsodm.); atyja az orthodox vallásban tanította; később Miskolczon és Pesten járta a középiskolát, hogy orvos lehessen. Közben kitört a szabadságharcz, ő is honvéd lett és Branyiszkónál nehéz sebet kapott és a lőcsei kórházban három hónapig feküdt. A harcz után bujdosott és Sárosmegyében nevelő volt három évig egy gazdag zsidó családnál. 1852-ben Bécsbe ment és mint rendkívüli hallgató járt az egyetemre, mivel nem volt érettségi bizonyítványa. Ezalatt a hirlapokba is írt, s 1856. Győrbe ment, a hol Raaber Geschäfts-Anzeiger czímmel német lapot indított meg. 1857-ben róm. kath. vallásra tért át s állást kapott a győri kath. főgymnasiumban; a Győri Közlönyt alapította, s kinevezték a győri kir. főgymnasiumhoz a német és franczia nyelv rendkívüli tanárának. 1859-ben Pestre költözött, a hol a Magyar Néplap segédszerkesztője s Császár Ferencz Divatcsarnokának főmunkatársa lett. Itt a 60-as években nagy irodalmi tevékenységet fejtett ki; politikai, közgazdasági és aesthetikai czikkeken kívül számos elbeszélést írt a lapokba és Bulyovszky Gyulával egyik meghonosítója volt a franczia modorú csevegésnek. Fordított franczia regényeket is; 1861-62-ben a Gombostű cz. szépirodalmi és divatlap szerkesztője volt. Később írt a Pesti Naplóba, a Szabad Sajtóba, Fővárosi Lapokba (ennek főmunkatársa lett) stb. Szolgált az I. magyar biztosító társaságnál is. Deák Ferencz ajánlatára Gorove 1867-ben a kereskedelmi miniszteriumba kinevezte fogalmazónak; ez állását 1872. szept. 1. egy hirlapi czikke miatt elvesztette. Ez időtájt irodalmi munkásságával szerzett vagyona is elpusztult s R. ismét hirlapírásból élt. 1876. Toldy Ferencz tanácsára tanári vizsgálatot tett, még ez évben Kassára, 1877. aug. 18. pedig Aradra nevezték ki a főreáliskolához a franczia nyelv rendes tanárának; itt működött haláláig. Rozenzweig családi nevét már előbb Rózsaágira, ezt pedig 1800-ban Rózsára változtatta. Meghalt 1886. okt. 4. Aradon.
Czikkei a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Győri Közlöny (1857. 4., 5., 11. sz. A fényűzés és hatása, 1858. 7. Egy kis elmélkedés Jókai Mór, Dózsa György cz. 4. felv. drámája felett); Szépirodalmi Közlöny (1858. A magyar zene és a czigányok); Divatcsarnok (1859. A táncz erkölcsi szempontból, Budapesti társasélet, 1860. 1. év köv. számok Társaséleti szemle, gróf Széchenyi István, Ablakalatti ismeretség; A halottak napja Pesten, 1861. 3-5. sz. boríték; Téli utazás Somogyban); Nép Ujsága (1860. Vasárnapi levelek hétköznapra); Hölgyfutár (1861. 33-36. sz. Branyiszkói emlék és beszély, 1862. 60. Petőfi-társulat, 1863. 36. Tréfa és való, bőjti enyelgés, 8. Gyászjelentés! II. 57. sz. könyvism.); Nayád (1863. A császárfürdő történetének vázlata, A császárfürdő fekvése, természettudományi minősége és gyógyereje, A császárfürdő szellemi élvei, Balatonfüred történeti, topografikus és gyógyhatási szempontból); Koszorú (1863-64. Egy haldokló nő titkai, Megkeserült mézeshetek); Pesti Napló (1864. 100. sz. Hajnik Pál); Fővárosi Lapok (1864. 14. szám. Fővárosi Szemle); M. Közgazda (1864-65. A magyarországi sószállítás és következményei, A magyar földhitelintézet papirjai, Közgazdászati észleletek, Az idei termés és a birtokosság helyzete); a Kölcsey-egyesület Évkönyve (Arad, 1884. czikk); Arad és vidéke (1886. 230. sz. A normafa alatt, emlék a 60-as évekből); az aradi Alföld (1879., 1883. elb. és rajz, Egy szomorú nap emléke, Régi emlékek, új tapasztalások, A szent Grall és a krall, könyvism., 1880-83. tárczák és rajzok, A nők a kereskedelemben, Arad története stb., 1884. Tátrafüredről, A Vatikán politikája válúton, A szépről a szépeknek, 1885. Művészet világa, A temesvári színház megnyitása, Szeged helyzete, A kereskedelmi iskola és a kereskedelmi szerződések, Az aradi iparosok és politikai czikkek (1881-85) névtelenül vagy r. jegygyel.)
Munkái:
1. Megbetegedés és üdülés. Természettörvényi szempontból. Népszerűen előadva. Leutsch Albert báró után németből ford. Pest, 1859.
2. A magyar biztosító társulat jövjőe, U. ott, 1859. (Névtelenül).
3. Kisvárosi titkok. Regény. U. ott, 1859. (Ism. Hölgyfutár 1858. 268-271. sz.)
4. Mintegy tíz évvel ez előtt. Regény. U. ott, 1860. Három kötet.
5. Egy gombostű. Regény. Irta Saint Germain. Ford. U. ott, 1860.
6. Esti órák. Beszélyek. U. ott, 1861.
7. A fertálymágnások. Regény. U. ott, 1862. Két kötet.
8. Tollrajzok. Ujabb beszélygyűjtemény. U. ott, 1864.
9. A boulvard gyermekei: Paul de Kock után ford. U. ott, 1864.
10. Európai rabszolgaélet. Regény. Hackländer F. W. után ford. U. ott, 1865. Öt kötet. (Szabó Richarddal együtt).
11. Césarine. Regény. Sand Georges után ford. Kassa, 1877.,
12. Vezérfonal a franczia irodalomtörténethez. Herrig Burguy, Kreissig, Noire és Ploetz után a reáliskolák számára, Arad, 1879.
13. Franczia olvasókönyv a középtanodák alsó és felső osztályai, számára. Kassa, 1876.
14. Az életből. Beszélygyűjtemény. Arad, 1879. (Ism. Ellenőr 188. sz.)
15. Az össze-vissza. Beszély- és rajzgyűjtemény. U. ott, 1883. (Ism. Koszorú).
16. Hová lettek a milliók? Regény. Bpest, 1885. Két kötet. (Ism. Főv. Lapok 291., Pesti Napló 354. sz., Arad és Vidéke 262. sz.).
17. Bevezetés a tizenkilenczedik század történetébe. Írta Gervinus G. G., németből ford. U. ott, 1886. (Olcsó Könyvtár 197. sz.)
Alapította és szerkesztette Zetyko Józseffel együtt a Győri Közlönyt 1857.; Pesten a Magyar Néplapot dr. Szabó Alajossal 1859-ben; a Gombostű cz. szépirodalmi lapot 1861-62-ben; a Gombostű-naptárt hölgyek számára 1862-66. öt évfolyamát; a Nayád fürdői albumot Balázs Sándor, Bulyovszky Gyula és Huszár Imrével 1863-ban; a Divatcsarnokot Szabó Richarddal 1860-61.; szerkesztette 1864-65-ben a Biztosítási Közlönyt és az ebből keletkezett Magyar Közgazdát; részt vett a Szabad Egyház szerkesztésében Hatala Péter társaságában 1866-68., míg később ez a Szabad Sajtóba olvadt, melyet Hatala Péter, dr. Fischer Lajos, gróf Csáky Gyula stb. közreműködésével szerkesztett; Kassán megindította a Kassai Lapokat 1876-ban;
Aradon írt két színművet: A közvetítő cz. 4 felv. (előadták Kassán 1883-ban, majd Szabadkán) és a Tőzslovagok cz. 4 felv.
Álnevei: Ostorfi, Dunafalvi Katinka, Chronos, Kóborló, Marosparti, Krónikás, Galambfi, Ahasverus és jegye: Nro 13., a-b.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
1886. Szőllősy Károly, Huszonöt év egy magyar lap életéből. Az "Alföld" huszonöt éve. Arad, Arad és Vidéke, 227. sz., P. Napló 276., Nemzet 277., Főv. Lapok 277., Délmagyarországi Lapok 229. sz.
Aradi Képes Naptár 1887. 67. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Századunk Névváltoztatásai 194. l.
Himpfer Béla, Az aradi kir. főgymnasium története. Arad, 1896. 98. l.
Pallas Nagy Lexikona, XIV. 720. l. és önéletrajzi adatok.