orvosdoktor, szül. 1856 decz. 11. Debreczenben, hol 1876-ban végezte középiskolai tanulmányait. 1883-ban a budapesti egyetemen nyerte el az összes orvostudományokból orvosdoktori oklevelét; ekkor Rosenzweig családi nevét Rózsaira változtatta és a sz. Rókus-kórházban Bőke tanár osztályán mint segédorvos működött. 1884-ben Debreczenben telepedett le gyakorló orvosnak. 1886-tól Nagyváradon folytatott orvosi gyakorlatot. 1897-ben visszaköltözött Debreczenbe, hol azóta az izr. betegsegélyező egyletek és magánvállalatok orvosa és gyakorlóorvos; ezen évben ő felsége m. kir. honvéd ezredorvossá léptette elő; tagja a debreczeni orvos-gyógyszerészegyletnek és több irodalmi és jótékony társulatnak.
Költeményei és czikkei: a Társadalomban (1884. Elek és Dora, elegia Goethe után); a Nagyváradban (1888. Mentő-társulat szervezése Nagyváradon, 1891. Szimulált bajok, népszerű kórtani fejtegetés, öt közlés); a nagyváradi Szabadságban (1888. Első segély rögtöni baleseteknél az orvos megérkeztéig, Fegyvergyakorlati élemények, útinaplójából 11 közlés, A vér, népszerű természettudományi fejtegetés, 5 közlés, 1890. A recept, A medium, Aphorismák, Dr. Cupido álnév alatt).
Munkái:
1. Febris intermittens perniciosa comitata tetanica esete. Budapest, 1888. (Különny. az Orvosi Hetilapból.)
2. Fistula urethae gyógyult esete. U. ott, 1889. (Különny. az Orvosi Hetilapból.)
3. Materialismus és idealismus. Nagyvárad, 1889. (Különny. a Szabadságból.)
4. A nagyváradi közúti lóvonatú vasútról. U. ott, 1890. (Különny. a Szabadság, Nagyvárad és Nagyváradi Hirlap cz. lapokból.)
5. A szerelem physiologiája. U. ott, 1891. (Különny. a Nagyváradól.)
6. A munka egészségtana. Irta és felolvasta. U. ott, 1896.
7. Az egészség művészete. Felolvasta a debreczeni Csokonai-kör 1898. febr. 15. estélyén. Debreczen, 1898.
8. A természettudományi bölcselet példabeszédekben. U. ott, 1899. (Különny. a Debreczeni Ellenőrből.)
9. A szerelem embertana. U. ott, 1906. (Sajtó alatt.)
A m. n. múzeumi könyvtár példányairól és önéletrajzi adatok.