a jog- és államtudományok doktora, hirlapíró, Rosenthal Mór tanító és Reiner Francziska fia, szül. 1873. márcz. 12. Pápán (Veszprémmegye); atyját még születése előtt elvesztvén, anyja nevelte; a négy alsó osztályú gymnasiumot szülővárosában végezte a kath. gymnasiumban, az V-től kezdve az ev. ref. kollegiumban u. ott. Minthogy a görög nyelvből megbukott, anyja kivette az iskolából és Wajdits Károly könyvkereskedőhöz adta tanoncznak, hol harmadfélévet töltött és közben az irodalommal is foglalkozott; azután Budapesten ifjabb Nagel Ottó könyvkereskedésében egy hónapot töltött el. Magánuton egészítette ki középiskolai tanulmányait, úgy hogy letette az önkéntesi vizsgát a 32. számú gyalogezrednél Budapesten; de bár utóbb a tiszti vizsgát is letette, a katonai pályához nem volt kedve s visszatért az irodalomhoz. Már tanoncz korában csaknem az összes dunántúli lapokba (Győri Közlöny, Zala, Nagykanizsai Közlöny, Vasvármegye sat.) írt költeményeket, tárczákat és más hirlapi czikkeket; a pápai ujságoknak (Pápai Lapok, Pápai Hírlap) rendes munkatársa volt; a Fenyvessy Ferencz szerkesztése idején pedig az előbbinek állandó szerkesztője is volt. Budapesten a Pesti Naplóhoz került (Ábrányi Kornél szerk. idején); onnét ujból vidékre ment a Sopron cz. politikai lap segédszerkesztőjének. Azonban egy hirlapi polémia miatt le kellett mondania tiszti rangjáról és 1893-ban került fel véglegesen a fővárosba, hol előbb a M. Hirlap (Horváth Gyula idejében), utóbb a Magyarország, Hazánk, az azóta megszűnt Nemzeti Ujság, utóbb a Budapesti Napló belső munkatársa lett. Közben elvégezte középiskolai tanulmányait és az egyetemet is; megalapította az «Aurora» cz. irodalmi kört s a hasonló czímű lapot, melynek szerkesztésétől azonban mindjárt megindulása napján visszalépett. Egy évig felelős szerkesztője és laptulajdonosa volt a Magyar Nők Lapjának. A millenniumi kiállítás idején a Párisból hazatért Munkácsy Mihálynak volt titkára. Minthogy a képzőművészet legjobban vonzotta, aesthetikai tanulmányok okából ismételten járt külföldön. Tanulmányainak alapját Münchenben vetette meg, hol ötnegyed évet töltött, de beutazta Németországot, Olaszországot, Svájczot és Francziaországot is. A párisi világkiállításon a művelt világ képzőművészetét tanulmányozta; ismereteit mint műkritikus értékesítette a Pesti Naplóban, Hazánkban, a Műcsarnokban, újabban leginkább a Budapesti Naplóban. A Nemzeti Szalon meghívta titkárának, mely hivatalt négy évig töltötte be s csak a Pallas irod. és nyomd. részvény-társasághoz titkárrá történt meghivatása folytán hagyta el; választmányának azonban ma is tagja. A Jövendőnek Bródy Sándorral együtt megalapítója és Bródy megválásáig segédszerkesztője volt. A Malonyay Dezső által szerkesztett «A magyar nép művészete» cz. öt kötetes munkának szintén munkatársa. A «A hit» czímű drámáját előadta a Népszinház; egy operette-jére: (Malonyay Dezsővel) «Narancsos Katóka» most készül a népszinház, a «Félemberek» cz. drámáját (3 felv.) az 1896. nemzeti szinházi Porzsolt-féle pályabiróság dicsérettel tüntette ki. Mint szerkesztő megindította az Irodalmi Szemle és a Modern írók könyvtára cz. vállalatokat, az elsőből azonban csak három, az utóbbiból tíz kötet jelent meg. Legújabban a Radikális cz. politikai lapot alapította és három hónapit mint főszerkesztő irányította is. Az 1896. választások alatt az alkotmánypártnak hivatalos képviselőjelöltje volt a marosujvári kerületben, de a választás reggelén visszalépett. Jelenleg leginkább a művészet terén munkálkodik; tárczaczikkekeit, melyek művészettel foglalkoznak most rendezi sajtó alá. A Budapesti Naplónak ma ia műkritikusa s tárczaírója.
Czikkei részben a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben: Vasárnapi Ujság (1895. Székelyföldön, 1896. Munkácsy Mihályról); Nemzeti Ujság (1896. 142. Magyar parasztok a szinpadon: Justh Zsigmond emlékezete); Hazánk (1897. 95., 96. sz. A tavaszi tárlat, 1899. 91. Századvégi műizlés, 106. Szabad művészet. 307. Hajrá szeczesszió. 302. A téli kiállítás, 79. Van Dyck, 260. Don Diego Silva Velasquez, 308. Bródy Sándor és az ő «Fehér könyv»-e, 1900. 103. Munkácsy Mihály, 40. Festészeti problemák, 70. Szeczesszio és klassziczizmus, 119. A modern művészek evolutiója, 217. Párisi impressziók); Ország-Világ (1898-99. rajzok); Agrár Album (1899-1900. elbeszélések); Fővárosi Lapok (1899. 16. sz. A szeczesszionisták tavaszi tárlata: München); M. Iparművészet (1899. Modern német iparművészet); Műcsarnok (1899. Modern architektura, Két új kiállítás Münchenben, A müncheni szeczesszionista kiállítás, A müncheni tavaszi kiállítás); Pesti Napló (1899. 172. Új irányok, régi emberek: «A Glaspalast» kiállítása, 191. Külföldi szeczesszionisták); M. Szalon (1900. A nemzeti szalonról); Budapesti Hirlap (1900. 316. sz. A téli tárlat); Budapesti Napló (1900. 325. Művészetről, képekről); M. Geniusz (1902. Katona Nándor); Művészvilág (1904. Báró Mednyánszky László); a Székely Udvarhelynek is munkatársa volt.
Munkái:
1. A könyvárus hivatása és a könyvkereskedelem befolyása a műveltség fejlődésére, különös tekintettel Magyarországra. Pályadíjjal kitüntetett dolgozat. Bpest, 1891. (Hozzá: Biráló jelentés Morgenstern Leótól.)
2. Szélcsend. Költemények. Justh Zsigmond előszavával. U. ott, 1894. (Ism. Hazánk 1895. 56. sz. Két kiadás.)
3. Tévelygések. Bpest, 1898. (Ism. Egyetértés. 16., M. Ujság 18. sz.)
4. A belvillei szűz. Kock Pál után. Ford. U. ott, (1898).
5. A szerelem jelszava. Kock Pál után ford. U. ott, (1898.)
6. A három szoknyás leány. Kock Pál után ford. U. ott, év n.
7. A lángban álló szigettenger. Verne Gyula után francziából átdolg. U. ott, 1899.
8. Nászút hármasban. U. ott, 1899. (Ism. Felsőmagyarországi Hirlap 18., M. Szemle 35., Hazánk 58., Főv. Lapok 11., Kolozsvári Lapok 1900. 32. sz.)
9. A kozákok. Elbeszélés a Kaukázusból. Tolstoi Leó után ford. U. ott, 1900. (Irodalmi Szeczesszió 1.)
10. A harmincz éves asszony. Írta Honoré de Balsac. Ford. U. ott, 1900. (Irodalmi Szeczesszió 2.)
11. Művészházasságok és egyéb elbeszélések. Írta Daudet Alfonz. Ford. U. ott, 1900. (Irodalmi Szeczesszió 3.)
12. Idyllek. P. Louys után ford. U. ott, 1901.
13. A hit, népszinmű 3 felv. dalokkal. U. ott, 1902. (Fővárosi szinházak műsora 131-132. Először adták a Népszinházban nov. 22.)
14. Az őserdők lakója. Elbeszélés az amerikai életből. A magyar ifjúság számára átdolgozta. U. ott, (1905). Színes képekkel.
15. A prémvadász. Napnyugati történet. A magyar ifjúság számára átdolg. U. ott, (1905.) Színes képekkel.
16. Gyermekvilág. Szép elbeszélések. A magyar ifjúság számára átdolg. U. o. (1905). színes képekkel.
17. Az indiánok között. Három elbeszélés a magyar ifjúság számára átdolg. U. ott, (1905). Színes képekkel.
18. Jó gyermekek mesekönyve. Mesegyűjtemény. U. ott, (1905.) Színes képekkel.
M. Könyvészet 1891., 1894., 1898., 1902.
Fővárosi Lapok 1898. 75. sz. arczk.
A m. n. múzeumi könyvtár példányairól és önéletrajzi adatok.