uradalmi főerdő-mester.
Czikkei a pozsonyi Verhandlungen für Naturkundeban (II. 1857. Das Verhalten der Insecten zu den Pflanzen und der Insecten unter sich im gegenseitigen Zerstörungskampfe, Bericht über die 8. Versammlung ungar. Forstwirthe in Ungvár, Wirkung der Cecidomia-Larven, Die Excursion der am 15-20. Juli 1856. in Késmárk versammelten Mitglieder der ungar. Forstvereines in die Central-Karpaten, (1858. Zerstörende Wirkung von Eccoptogasten-Arten im Pressburger Auparke, Reisebericht aus dem Trenschiner-Comitat, 1859. Über die durch Vertilgung schädlicher Insecten nützlichen Vögel); a pozsonyi Correspondenz für Naturkundeban (1862. Über rationelle Bienenzucht); a Gazdasági Lapokban (1863. A magyar erdészegylet emlékirata a magyarországi erdőviszonyok s általában az országos erdőmívelés emelése czéljából, 1864. A magyar erdőgazdászat hátramaradásának okairól s emelésének eszközeiről, Sz. kir. Pozsony városa erdőségeinek termőhelyi s gazdálkodási viszonyairól); az Erdőszeti Lapokban (III. 1864. Sz. kir. Pozsony városa erdőségeinek leírása, 1876. Védelem, 1880. A zsindelygép czélszerűségéről, 1882. A czirbolyafenyő, Pinus cembra előjövetele és tenyésztéséről a központi Kárpátokban); a Magyar Erdészeti Egylet Közlönyében (1863-64. A magyar erdőgazdászat hátramaradásának okairól s emelésének eszközeiről); a Wochenblatt für Land- und Forstwirtheban (1870. Wie kann dem Holzmangel in Niederungarn am leichtesten abgeholfen werden? Beiträge zur Naturgesch. des Alpenmurmelthieres, 1872. Über das schädliche Auftreten der Plusia gamma L, 1874. Aus dem Arvaer-Comitate, Der Eucalyptus globulus, blauer Gummibaum); a Jahrbuch des ungar. Karpathenvereinesben (1874. Aus der Arva, III. 1876. Über Behandlung der Gebirgswälder und deren Aufforstung mit besondere Rücksich auf die Central-Karpaten).
Munkái:
1. Beitrag zur Kenntniss der Ornis des Arvaer-Comitates und des anstossenden Theiles der hohen Tatra. Wien, 1878. (Mittheilungen des ornith. Vereins in Wien II. 8., 9. sz.)
2. Statistisch topogr. Beschreibung d. Compossessorats-Herrschaft Arva, mit besonderer Beziehung auf ihre Forste. Mit einer topogr. Karte des Arvaer-Comitates. Árva-Váralja, 1879.
Payer Hugo, Bibliotheca Carpatica, Igló. 1880. 175. l.
Daday Jenő, Magyar állattani irodalom ismertetése. Bpest, 1882. I. 152. h. és a m. n. múzeumi könyvtár példányaiból.