ág. ev. lelkész, szül. 1787. márcz. 14. Mihályfalván (Kis-Küküllőm.), hol atyja Roth Mihály szintén lelkész volt; tudományos kiképzését Medgyesen nyerte és Nagyszebenben az ág. ev. gymnasiumban bevégezte. Azután a külföldi egyetemeket látogatta, nevezetesen Heidelbergben négy évet töltött. Első alkalmazását, hazájába visszatérve, a nagyszebeni Bruckenthal-féle könyvtárnál, mint könyvtárnok, nyerte, egyszersmind gymnasiumi tanár volt; a könyvtár használatát katalogusának folytatásával emelte s midőn 1819-ben a gymnasium rendes tanára lett, a tantárgyak közé fölvette a rajztanítást is; ezen czélból egy iratot Ueber Methode und Ziel des Zeichen-Unterrichtes an Gymnasien cz. szerkesztett. 1820-tól nagyszebeni lelkész volt, 1823. ápr. 29. talmácsi pap lett; mellékesen a természetrajzzal is foglalkozott és Nagyszebenben tekintélyes rovargyűjteményt alapított. Midőn Filtsch János nagy-szebeni lelkész meghalt, 1835. jún. 24. őt választották meg helyére, mely hivatalt 31 évig viselte. Meghalt 1866. júl. 23.
Munkái:
1. De scriptoribus rerum Transilvanicarum Saxonicis Dissertatio. Historiae civillis. Fasciculus X. Cibinii, 1816.
2. Bitte des Hermannstädter Stadtpfarrers an alle diejenigen Leser der Kronstädter Tagesblätter, welche den Artikel in denselben: «Die Krichenfrage in Hermannstadt» nicht überschlagen haben. (U. ott, 1847.)
Trausch, Schriftsteller-Lexikon III. 132. l.