bölcseleti doktor, ág. ev. lelkész, szül. 1796. nov. 24. Medgyesen (hol akkor atyja R. István Gottlieb. isk. aligazgató volt); a gymnasium négy osztályát szülővárosában, a felsőbbeket a szebeni ág. ev. főgymnasiumban végezte. 1817. okt. 13-tól a tübingeni egyetemen folytatta tanulmányait, különösen a bölcseletet. Hogy a nevelés gyakorlatát tökéletesítse, egy évet a Pestalozzi yverdoni intézetében töltött. Hogy Erdélyben megerősítse a német elemet Württembergbe utazott; ezen törekvésének eredménye volt, hogy 1845-ben 300 sváb család telepedett le Erdélyben. 1820. szept. 23. érkezett hazájába. 1822-ben a medgyesi gymnasium alsó osztályaiban, 1823-ban pedig a felsőbbekben alkalmazták tanárnak és 1831-ben ezen intézet igazgatója lett. 1835-ben a lelkészi pályára lépett és előbb Medgyesen hittanár és lelkész volt; 1837-ben Nemes, 1847-ben pedig Muzsa (Nagy-Küküllőm.) választotta lelkészének. Ezen idő alatt munkáiban az erdélyi szászok érdekében a magyarok ellen harczolt. 1848-ban a szabad polgárok szövetsége cz. egyesület alkotta az osztrák kormány védelmére s bár a szász nemzetgyűlésben a békítő bizottság vezetésével bízták meg, folytonos izgatásaival a magyarok gyűlöletét vonta magára. Puchner Medgyes környékére császári biztosul nevezte ki s mint ilyen nagy buzgalmat fejtett ki a magyar állam elleni felkelés szervezésében. Puchner kiverése után Bem egy csapata Rothot lelkészi lakásban elfogta s Kolozsvárra szállította, hol a haditörvényszék máj 11. halálra ítélte és az ítélet rajta azon napon golyó által végrehajtatott. Négy árvájának a felség tekintélyes évdíjat adatott. A szászok emlékét mint vértanuét ünnepelték.
Munkái:
1. An den Edelsinn und die Menschen-freundlichkeit der sächsischen Nation in Siebenbürgen eine Bitte und ein Vorschlag. Hermannstadt, 1821.
2. Ode honoribus spectabilis ac generosi domini Andreae Krauss de Ehrenfeld urbis sedisque Mediensis consulis, installationis die docatas. U. ott, 1833.
3. Rede am Sarge der Frau Sophia Regina vermählten Friedrich Carl Zoppelt, Gymnasial-Lehrers, und erstgebornen Tochter der Herrn Apothekers Traugott Theisz in Mediasch, gestorben den 10 August... und begraben den 12. d. M. (1836.), Zum Andenken der Seeligen für Theilnehmende und Leidtragende in Druck gegeben. U. ott, 1836.
4. Der Sprachkampf in Siebenbürgen. Eine Beleuchtung des Woher und Wohin? Kronstadt, 1842. (2. kiadása Nagyszeben, 1896.)
5. Wünsche und Rathschläge, Eine Bittschrift für's Landvolk. Hermannstadt, 1843.
6. Der Geldmangel und die Verarmung in Siebenbürgen, besonders unter den Sachsen. Kronstadt, 1843.
7. Standrede, vor dem Sarge des Superintendentem Johann Bergleiter in Birthälm gehalten. U. ott, 1843. (Fabini József beszédével együtt).
8. Der Birthälmer Pfarrer und der lutherische Superintendent. Praevisa minus nocent. U. ott, 1843.
9. Die Zünfte. Eine Schutzschrift. U. ott, 1843. (A Transsilvaniából újra lenyomtatva).
10. An mein Volk, ein Vorschlag zur Herausgabe von drei absonderlichen Zeitungen für siebenbürgisch-deutsche Landwirtschaft, Gewerbe, Schul- und Kirchen-Sachen. U. ott, 1843.
11. Aufklärungen über die Auswanderung nach Siebenbürgen und zwar in denjenigen Theil des Landes, welchen die Deutschen insgemein Sachsen genannt, seit mehr als 700 Jahren eigenthümlich besitzen. Herausgegeben von der Oberverwaltung des siebenbürgisch-sächsischen Vereines zur Hebung der landwirtschaft. Tübingen, 1847.
12. Freiheit, Gleichheit und Brüderlichkeit. In Anwendung auf Wahl und Besoldung der sächsischen Geistlichkeit. Kronstadt, (1848.).
13. Programm der zu erscheinenden Schul- und Kirchen-Zeitung für die evangel. Glaubens-Genossen in Siebenbürgen. Menschen, am 21. September 1848. (Hermannstadt).
14. Der deutsche Jugendbund in Siebelbürgen. 1. Dessen Verhandlungen in Mediasch am 13., 14., 15. und 16. August 1848. 2. Dessen Gesetz 3. Verzeichniss der Mitglieder. Kronstadt, 1848.
15. Untersuchungen und Wohlmeinungen. über Ackerbau und Nomadenwesen. Aus dem Nachlasse A. L. Roth's, mitgetheilt v. Franz Obert, U. ott, 1872. (Különny. a Kronstädter Zeitungból).
Kéziratban: Dissertatio de divisione Historiae in genere et Transsilvanicae in specie. 1826; Kurze Geschichte des Glaubens der Romänen, aus den heiligen Schriften und sicheren Quellen verfasst Josef Pap Selöschan von Illésfalva etc. Blasendorf, 1845. aus der Druckerei des Seminariums. Aus der romänischen Urschrift wortgetreu übersetzt von St. L. Roth; Bruchstücke aus der Geschichte von Siebenbürgen. Geschichte Siebenbürgens bis zum Jahre 1699. és Erdély földmívelését illető néhány német tétel.
Hintz Georg, Die letzten Lebensmomente des... am 11. mai 1849. in Klausenburg hingerichteten Meschner Pfarrers Stephan Ludwig Roth. Kronstadt, 1850.
Graeser Andreas, Der. Stephan Ludwig Roth nach seinem Leben und Wirken. U. ott, 1852.
Kőváry László. Erdély története 222. l.
Sommerfeldzug 27. l.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon III. 138. l. (Bő életrajza, az itélettel és R. utolsó levelével).
Wurzbach, Biogr. Lexikon XXVII. 98. l. (Életrajzára vonatkozó bő repertoriummal).
Gross, Julius, Kronstädter Drucke. Kronstadt, 188.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XV. 697. l.