orvosdoktor, szül. 1801. decz. 22. Nagyszebenben, hol atyja R. János asztalosmester volt; tanult szülővárosában az ág. ev. gymnasiumban és 1821. szept.-től a bécsi ev. theol intézetben; a nagyszebeni ág. ev. gymnasium tanára volt majd, a jassayi (Románia) evang. hitközség lelkésze. Ezen hivataláról azonban lemondott és magánleczkéket adott. Később az orvostudományokat tanulta Münchenben, hol orvosdoktori oklevelet nyert. Ekkor visszatért Nagy-Szebenbe. 1849. márcziusban, midőn a magyarok megszállották a várost, ő is többekkel együtt Romániába menekült, hol mint homöopatha orvos működött, majd Jassyba ment katonaorvosnak; utolsó éveit megvakulva töltötte. Meghalt 1859. aug. 25. Jassyban.
Munkái:
1. Disertatio de mutuo animae et corporis commercio. Cibinii, 1834.
2. Dramatische Dichtungen. Kronstadt. 1841-1842 két kötet. (I. Don Raphael. Trauerspiel in 5 Aufz., Der Königsrichter von Hermannstadt. Dr. in 5. Aufz. Előbb a Studenblumen der Gegenwartban jelentek meg. Ism. Satellit 1840. 68. sz., Die Normannen in Italien. Dr. in 5. Abth.)
3. Der Pfarrhof zu Kleinschenk. Vaterländische Erzählung aus dem Anfang des 18. Jahrhunderts. Herrmannstadt, 1846.
4. Johann Zabanius Sachs von Hartenek. Politischer Roman. U. ott, 1847.
5. Von der Union und nebenbei ein Wort über eine mögliche dakoromänische Monarchie unter Oesterreichs Krone. Geschrieben in Mai 1848. U. ott. (Rumenül ford. Septimiu Albini. Nagy-Szeben, 1895. Ism. Korrespondenzbl. f. Lkde XVIII. 1895.)
Kéziratban: Amalasontha oder die Kinder des Waldes. Drama in 5 Aufz. (Először adták 1843. szept. 25. Nagy-Szebenben); Rákóczy u. Bartsai. Ein Schauspiel in 5 Akten. (Előadatását 1843-ban politikai iránya miatt nem engedték meg).
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon III. 129., IV. 365. l.
Petrik Bibliogr.
Allg. Deutsche Biographie XXIX. 305. l. (Roth János).