orvosdoktor, megyei főorvos, szül. 1814. nov. 19. Nagy-Becskereken; a bölcseletet és jogot Pozsonyban, az orvosi tudományokat 1841-ben Pesten végezte. Tanulmányai után Pozsonyban az ottani német lap tárczaírója volt. Pozsonyból Becskerekre ment, a hol Torontálmegye táblabirójának választotta. Az 1848. mozgalmak itt érték őt és a szerbek vad dühökben nemcsak házát rombolták szét, hanem vagyonától is megfosztották. Mint hadfogadó főorvos Aradra rendeltetett és Arad-, Temes- és Torontálmegye katonai ügyeit vezette. A szabadságharcz után véglegesen Aradon telepedett le. Eleinte városi főrovos, 1861-től kezdve megyei főorvos volt. Buzgó munkatársa volt a központi meteorologiai intézetnek; a meteorologiai észleleteket Aradon 1862-75-ig vezette. Meghalt 1879. decz. 7. Aradon.
Czikkei a Gyógyászatban (1863. Javaslat az «orvosi segélyegylet» alapszabályaira nézve, A magyar orvosi segélyző és nyugdíjazó egylet valószinű létesítése számokra alapítva, Az orvosi nyugdíjintézet, A magyar orvosi könyvkiadó társulat ügyében, 1864. Az orvosi nyugdíjintézet ügyében, 1868. Ideiglenes utasítás a kerületi orvosi hivatalos eljárások körül, Levél a szerkesztőhöz); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (X. 1865. A lippai ásványvíz vegy- és orvosi tekintetben, XV. 1872. A lippai ásványvíz gyógyhatása); az Államorvosban (1869. Tervezet a marhavésznek országunk határaitól távol tartására és az országban fölmerülendőnek elfojtására, A gyermekek nagy halandóságának okai és annak meggátlását előmozdító eszközök, 1870. Az 1868. évben Aradon uralkodott váltólázi járványnak leírása); az aradi Alföldben (1869. Eszmetisztítás a marhavész kiirtására nézve, 1871. A váltóláz-járvány, 1872. A gyermekhonvédekről).
Munkái:
1. Dissertatio inaug. politico-medica de influxu sexus sequioris in vitam et statum. Pestini, 1841.
2. A lippai gyógyforrás ismertetése. Arad, 1871. (Németül is. U. ott, 1871.)
Vasárnapi Ujság 1871. 36. szám, arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Lakatos Ottó, Arad története III. 80. l.
Petrik Könyvészete és gyászjelentés.