gör. kath. nagyprépost, R. János ügyvéd és Gregorovics Veronika fia, szül. 1822. júl. 11. Tokajban (Zemplénm.); középiskoláit Ungváron, a bölcseletet Pesten végezte; azután papnövendék akart lenni, de nem vették föl. Ekkor Egerben és Nagyváradon elvégezte a jogi tanfolyamot és oklevelet szerzett, ekkor Fekésházy kir. fiskus maga mellé vette patvaristának. De 1843-ban bevétetvén a papnövendékek közé, Pesten és Ungváron tanulta a theologiát. 1848-ban megnősült és pappá szentelték. Lelkész volt Szalókon (Zemplénm.), Karászon, 1862. Hajdú-Böszörményben és Nyír-Pilisen, 1866. az ungvári papnevelő lelki igazgatója, 1866. czímzetes kanonok, 1877. theologiai tanár, 1878. valóságos kanonok és egyházmegyei főtanfelügyelő, 1892. káptalani nagyprépost lett. Meghalt 1895. febr. 15. Ungvárt.
A tanügyi lapokba és a Svitbe írt.
Munkái:
1. Ó-hitű imádságos és énekeskönyv az egy. sz. anyaszentegyház napkeleti, vagyis görög rendje szerint. Debreczen, 1867. (2. kiadás 1867. 3. kiadás 1873. 7. k. 1893. U. ott).
2. Görög kath. katekizmus, vagyis a keresztyén tanítás elemei. A munkácsi és egri megyei katekizmusok után a kath. egyház görög rendjéhez alkalmazva. U. ott, 1864.
3. A magyar királyság földirata népiskolák számára. U. ott, 1866.
4. Ó-hitű kis imádságos és énekeskönyv. 3. kiadás. U. ott, 1873.
5. Görög szertartású kath. keresztyén tanítás elemei. U. ott, 1873.
6. Ugyanaz kivonatban. U. ott, 1873.
7. Moralis. Ungvár, 1877.
8. Görög. szert. katholikus kis káté, a népiskolák I. és II. oszt. számára Bpest, 1881. (Ruténul U. ott, 1881).
9. Zbornik. U. ott, 1887. (Egyházi szláv énekeskönyv) és több apró füzetke.
Petrik Könyvészete.
Kelet, Ungvár 1895. 8. cz.
Vasárnapi Ujság 1895. 8. sz. (Nekr.)., 19. sz.
Pallas Nagy Lexikona. XIV. 687. l.
M. Könyvészet 1902.