Roskoványi Ágoston (roskoványi),
bölcseleti és theologiai doktor, nyitrai püspök, szül. 1807. decz. 7. Szennán (Ungm.); középiskoláit 1817-22-ig Kis-Szebenben a kegyesrendiek collegiumában, a bölcseletieket mint papnövendék 1822-1824. Egerben, a hittudományi tanfolyamot 1824-28. a pesti papnevelőben végezte; 1827-ben bölcseleti doktor lett. 1828-1832-ig a bécsi szent Ágoston intézetben képezte magát és 1832-ben megszerezte a theologiai doktori oklevelet. Első szent miséjét 1831-ben mondotta el s három havi (1832. márcz 19-től jún. 28-ig) káplánkodás után az egri papnevelő-intézet tanulmányi felügyelőjévé, majd aligazgatójává neveztetett ki. 1832. október 25-től megyei levéltárnok és ez időben szentszéki aljegyző is volt. 1835. ápr. 24. kir. tiszt. udvari káplánná s júl. 5. érseki titkárrá, aug. 24. irodaigazgatóvá, szept. 18. pedig szentszéki ülnökké léptették elő. 1836. jún. a pesti egyetem hittudományi kara bekebelezett tagjává választotta s ugyanezen év júl. 30. egri kanonokságot kapott és Pyrker érsek oldalkanonokja lett. 1837. nov. 18-tól mint az egri megyei könyvtár igazgatója hivataloskodott. 1839 ápr. 20. saári apát lett és mint a káptalan küldötte a követek tábláján megjelent. 1841. okt. 1-től seminariumi rector volt és 1847-ben Pyrker érsek segédpüspökké terjesztette fel. 1850. jan. 19. káptalani helyettessé választatott. 1848. aug. 28. a prágai hittani kar bekebelezett tagjává neveztetett. 1851. ápr. 29. váczi püspökké nevezte ki a felség, honnét 1859. ápr. 15. Nyitrára költözött. 1880. a vaskorona-rend I. osztályát kapta. Római gróf, házi praelatus és trónálló is volt. A jótékonyság terén gyakorolt áldozatkészségét százezrekre menő alapítványai hirdetik. Így 1885. püspökségének 25. évfordulóján 200,000 frtot adott egymázmegyéje stoláris jövedelmének megváltására, 2000 aranyat a Fundatio Mariana tőkéjének gyarapítására és 15,000 frtot a nyitrai székesegyháznak. Ezenkívül sokat áldozott társadalmi, polgári és katonai czélokra. Meghalt 1892. febr. 24. Nyitrán.
Munkái:
1. De primatu Romani Pontificis, ejusque juribus. Augustae Vindelicorum. 1834. (2. bőv. és jav. kiadás. Eger, 1841.)
2. Katekizmus vagy oktatás a ker. kath. religio tudományában az egri megyei hívei számára. Eger. 1836. (Németül. U. ott, 1836.)
3. De matrimonio in ecclesia catholica. Augustae Vindelicorum, 1837-1840. Két kötet.
4. De matriomoniis mixtis inter catholicos et protestantes. Quinque-Ecclesiis, 1842., Pestini, 1854., 1870-71. Öt kötet.
5. Monumenta catholica pro independentia potestatis ecclesiasticae ab imperio civilli. Quinque-Ecclesis, 1847. Pestini, 1856., 1865., 1870-71. Tizennégy kötet.
6. Epistola pastoralis ad clerum archidioecesis Agriensis. Agriae, 1858.
7. Coelibatus et Breviarium, duo gravissima clericorum officia e monumentis omnium saeculorum demonstrata. Pestini, 1861., 1875. Hét kötet.
8. Romanus Pontifex tamquam primas ecclesiae et princeps civilis e monumentis omnium saeculorum demonstratus. Addita amplissima literatura. Nitriae et Comaromii, 1867-1878. Tizenhat kötet. (Ism. Egyházi Lapok I. 1867-1868.).
9. Matrimonium in ecclesia catholica potestati ecclesiasticae subectum. Pestini, 1870-71.
10. Beata Virgo Maria in suo conceptu immaculata. Budapestini, 1873-74., Nitriai, 1877. Tizenkét kötet.
Neue Croquis aus Ungarn. Leipzig, 1844. II. 139. l.
Ferenczy-Danielik. M. Irók I. 394. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 765., 768. l.
Zeitgenossen für das Jahr 1863. Graz, 247. l.
Mendlik Ágoston, IX. Pius pápa és a magyar főpapok. Pécs, 1864. 587. l.
Emlékkönyv. Eger, 1865., 285. lap.
Gams, Series Episc. Ratiosbonae, 1873.
Nyitrai Közlöny 1876. decz. 3.
Egyetemes M. Encyclopoedia XVII. 239. l.
Csősz Imre, A kegyes tanítórendiek Nyitrán. Nyitra, 1879. 617. l.
Pozsonyvidéki Lapok, 1881. 3. sz.
Irodalmi Szemle. Eger, 1881. 2., 3. sz.
Budapesti Hirlap 1883. 350., 351. sz., 1884. 4. sz.
Magyar Állam 1884. 155., 156. sz. 1891. 274. sz.
M. Sion 1888. 942., 1890. 381. l.
Petrik Bibliogr. 1892.: Koncz Ákos, Egri egyházm., papok az irodalmi téren. Eger. Vasárnapi Ujság 9., 10. sz. arczk. Fővárosi Lapok 62. szám. Nyitramegyei Közlöny 9. szám. (Csősz Imre.) Nyitrai Lapok 9. sz.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 687. l.
Vagner József, Adatok a Nyitra városi plébániának történetéhez. Nyitra, 1903. 50. l.