főispán, kir. tanácsos, R. János és ivándai Karácson Emilia földbirtokos szülők fia, született 1854. április 11. Kis-Zomborban (Torontálm.); otthon tanult és 1869-ben Szegeden tett érettségi vizsgát; a papi tanfolyamot a pozsonyi akadémián folytatta s 1874-ben nyert absolutoriumot és ezen év márcz. Hertelendy József Torontálmegye főispánja kiadó-titkárának nevezte ki. 1876. márcz. 1. tett ügyvédi vizsgát; ekkor megyei aljegyző, később árvaszéki ülnök, helyettes szolgabíró, 1877. vármegyei alügyész s tiszt. főügyész lett. 1878-ban önkéntesnek ment és 1879. okt. 1-ig szolgált az I. cs. kir. huszárezrednél. 1880. ápr. török-kanizsai hely. főszolgabirónak, őszén főjegyzőnek választották. 1886. okt. a vármegye alispáni székét foglalta el; 1889. szept. a kir. tanácsos czímet kapta. Az 1876. szegedi árvizkor helyettes szolgabirói minőségben szolgált és 1879. az árvízi kir. biztossági tanácsba is meghivatott. 1891. nov. 12. Torontálmegye főispánjává neveztetett ki, 1895. decz. 18. a király a Pancsova város főispáni teendőkkel is megbízta. 1891 végén a felső-torontáli árvízmentesítési társulat ügyeit rendezte, azóta a társulat elnöke. A felső-muzslai telepítéseket ő létesítette. 1894-ben megalakította a torontál-erzsébetfalvi és felső-muzslai két csatoló társulatot, melyeknek szintén elnöke.
A M. Szemlében (1891. Byron, Ég és föld cz. mysteriumából a III. szín ford.).
Munkái:
1. A vármegyei szervezeti szabályrendeletek. Nagybecskerek, 1879.
2. Beszéde Mária Terézia arczképének leleplezésekor a megyei székházban. U. ott, 1881.
3. A telepítésről. Nagybecskerek (1900).
4. «Közepén az igazság.» U. ott, 1905. (Ism. Budapesti Hirlap 231. sz.).
A 80-as évek elején a Torontál cz. politikai lap vezetését vette át.
Torontál 1891. nov. 16. (Külön szám.)
Jegyzői Almanach 1893. 191. l. arczk.
Ország-Világ 1897. 5. sz. arczkép.
M. Nemzetiségi Zsebkönyv. Nemes Családok. Bpest, 1905. I. 540. l.