államtudományok doktora, miniszteri tanácsos és osztályvezető a m. kir. miniszterelnökségnél, szül. 1852. júl. 7. Budán; tanult a budai gymnasiumban; az 1898. IV. t.-cz. alapján szervezett községi törzskönyv-bizottság tagja; az országos közegészségi egyesület közigazgatási szakosztályának elnöke; több rendjel tulajdonosa.
Czikkei a Sopronban (1876. 29., 30., 33., 40. sz. Dalmatiai képek, Fiumei levelek, 1877. 1., 50. sz. A magyar nyelv és közös hadseregünk, Néhány szó büntetőtörvénykönyvi javaslatunkról, 1878. 7., 8. sz. Nehány nap a quarneroi szigeteken, 20., 20. Boccaccioról, 47. Nehány szó Dalmatiáról, 1879. 16., 94. Tuzla, Hadseregünk 1878. évi veszteségei); a Buda és Vidékében (1893. 2., 5., 42., 1894. 46. sz.); a Magyar Ujságban (1896. 101. sz. Ezredéves kiállításunk és a külföld); a Pesti Hirlapban (1896. karácsonyi szám. Száz éves Schematismus, 1897. A chivassói hős, Barbi E. olasz regényének ford., jún. 25. A temetőben, Capranica olasz regényének ford., 44. sz. A Ferreol nadrágja, Praga M. elbesz. ford.)
A budapesti egyetemen mint IV. éves joghallgató a «Bűnhalmazatról» írott művével pályadíjat nyert.
Munkái:
1. A szőke asszony. Praga Marco regényének ford. Bpest, 1894. (Névtelenül.)
2. A magyar állam ezeréves fennállását megörökítő hét vidéki emlékmű, fényképekkel, a kormány megbízásából. U. ott, 1896.
3. Alleluja. Dr. 3 felv. Praga M. után olaszból ford. U. ott, 1900.
4. Történeti nevezetességű fák. U. ott, 1903. (Különnyomat a Turisták Lapja XIV. évfolyamából.)
Acta reg. scient. universit. ung. Bpest, 1876. 47., 50. l.
Budapesti Napló 1901. 254. sz.
M. Nemzet 1901. szept. 15.
M. Szó 1901. 281. sz.
Ország Világ 1903. 23., 26. sz. arczk. és a m. n. múzeumi könyvtár példányaiból.