székesfővárosi tanító. Frey János építőmester és Rupp Mária (régi pesti család ivadéka) fia, szül. 1871. nov. 25. Pesten; a gymnasiumot Budapesten végezte; honnét a budapesti kir. kath. tanítóképzőintézetbe került. Itt három év alatt elvégezte tanulmányait és egy évig Ürömben (Pestm.) mint gyakorlati tanító működött. Miután megszerezte a tanítói oklevelet, Budapestre került vissza, a hol egy évig ideiglenes, majd két évig segédtanító volt, azután rendes községi osztálytanítónak választották. Ezen időre esik névmagyarosítása. 1897. óta tanoncziskolában és jelenleg a sokszorosító ipari szakiskolában is tanít. 1902-ben a beszédszervi fogyatkozásnak gyógytanfolyamát, 1904. gyermektanulmányi tanfolyamot végzett. 1906-ban Jenában járt paedagogia tanfolyamra s a budapesti szabad-egyetem előadásait is hallgatta. Beutazta nagyobbára gyalog egész Magyarországot, utazott Ausztriában, Olaszországban, Németországban, Romániában, Szerbiában, Bulgáriában és Törökországban.
Első czíkke 1888. április 8. a Kis Ujság cz. politikai napilapban jelent meg; írt a pozsonyi, debreczeni, nagyváradi, csurgói, váczi, zentai, munkácsi, kőszegi, sárospataki és körmendi lapokba; ezeken kívül szépprózai czikkeket a budapesti hirlapokba: a M. Hirlap, Alkotmány, Nemzeti Ujság, Szabadszó, Budapest, Képes Családi Lapok, Ország-Világ, Magyar Figaro, Budapesti Élet és Venus-ba, gyermekirodalmiakat a Kis Világ, Hasznos Mulattató, Magyar Gyermekvilág, Meseujság és Kétkrajczáros Könyvtár cz. vállalatokba, szakirodalmiakat a Néptanitók Lapja, Népnevelők Lapja, Tanügy, Nemzeti Iskola, Tornaügy, Kath. Tanügy és a Turisták Közlönye cz. közlönyökbe, mely utóbbinak alapításában is részt vett; ebben különösen az iskolai kirándulások meghonosítása és a földrajzi oktatás fejlesztése érdekében fejtett ki irodalmi tevékenységet. Írt az Amerikai Képes Lapok cz. havi folyóiratba is és négy évig magyarországi levelezője volt a newyorki Magyar Hiradónak, majd a clevelandi Szabadságnak; eddig megjelent czikkeinek száma 336. Több irodalmi és társadalmi körnek rendes és választmányi tagja. 1890-ben két eredeti magyar népdalt szerzett és adott ki, melyeket Bereczk Kornél alkalmazott zongorára.
Munkái:
1. Hullámok. Elbeszélések, rajzok, életképek. Bpest, 1896. (Ism. M. Szemle 7. sz.)
2. Gömörvármegyei képek. Utirajz. U. ott, 1899. (Különnyomat a Turista Közlönyből.)
3. Mintaleczke. Budapest I. közigazgatási kerületének (Vár, Krisztinaváros, Tabán) a székesfővárosi elemi népiskolák III. osztálya három földrajzi órájában leendő ismertetéséhez. U. ott, 1902. (A Népnevelők Lapjának melléklete.)
4. Kárpátalji völgyek. Utirajz. U. ott, 1902.
5. Kárpáti tájak. Utirajz. U. ott, 1903.
6. Köszöntő versek elemi iskolás gyermekek számára. U. ott, 1906. (2. és 3. kiadás. U. ott, 1906.)
M. Könyvészet 1903.
Corvina 1906. 10. sz. és önéletrajzi adatok.