orvosdoktor, bányaorvos, R. Mátyás ág. ev. lelkész és Elhard Zsuzsánna fia, szül. 1815. aug. 25. Prekopán (Nógrádm.); orvostudományokat tanult a pesti, bécsi, prágai, páduai és ismét a bécsi egyetemen; 1840-ben Paduaban nyert orvosdoktori oklevelet, szülészmesterit ugyanazon évben Bécsben, sebészdoktorit pedig 1842-ben szintén Bécsben. 1840-42. assistens volt a bécsi gyermekkórházban, 1842-48. gyakorló-orvos Selmeczbányán; 1848-80-ig államszolgálatban állt mint bányaorvos, 1852-ig Zsarnóczon (Barsm.), 1866-ig a szklenói fürdőben, végre Stefulton (Selmeczbánya mellett). 1880-ban nyugalomba vonult. Meghalt 1884. okt. 7. Selmeczbányán.
Czikkei a Zeitschrift für Natur- und Heilkundeban (1854. Mittheilung über das Bad Glashütten, Szkleno); a Magyarhoni Természetbarátban (Nyitra, 1857. Szklenó s Vihnye fürdőhelyek Selmecznél. A hévvízforrások leírása s vegytani elemzése, a hévvizek hatása s használati módja. Szállásolás, élelmezés, társalgási viszonyok, közlekedési módok, történelmi adatok, két kőnyom. rajzzal); az Orvosi Hetilapban (1861. A végbéliszam ujabb visszahelyezési módja, 1864. A vihnyei fürdő ügyében, 1865. Vihnye).
Riecke-Rombauer, Nachkommen von Dr. Johannes Christoph Elhard. Brassó, 1900.