görög-kath. plébános; szül. 1864-ben Kőrösmezőn (Máramaroson); az ugvári, nagyváradi és m.-szigeti főgymnasiumokban tanult; majd az ungvári papnevelőintézetbe lépett és theologiai tanulmányainak befejeztével 1887-ben pappá szentelték föl és terebes-fehérpataki, majd tisza-bogdányi lelkészszé s czímzetes esperes lett.
Munkái:
1. Nyilt szó a kongrua kérdésben. Máramaros-Sziget, 1891.
2. A ruténekről. Bpest, 1901.
Alapította és szerkesztette a Kárpáti Lapokat 1885-1901-ig Ungvárt.
Schematimus Cleri graeci ritus cathol. Dioec. Munkácsiensis. Ungvár, 1899.
M. Állam 1900. 296. szám és Románecz Mihály testvérbátyjának szíves közlése.