szépművészetek mestere, ág. ev. lelkész, tekei (Kolozsm.) származású; tanuló volt a XVI. század végén Strassburgban, hol a latin és görög nyelvet, bölcseletet és theologiát tanulta másfél évig és 1591. márcz. 25. avatták bölcseleti mesterré (az erről kiállított oklevél megvan a beszterczei gymnasium levéltárában). 1593-98-ig a beszterczei gymnasium rektora volt, hova nagy tudományú hire Erdély távol vidékeiről is oda vonzotta a tanulókat; ő készítette 1596-ban az iskola első törvényeit (megjelentek a beszterczei gymnasium 1852. Programmjában). 1601-ben a beszterczei városi lelkész Schuller András halálával helyébe lelkésznek választották. Meghalt 1602. pestisben.
Munkái: Ψυκολογια siue Philosophia De Amino Συζηϑησις Ex Libris tribus Aristotelis περι ψυχης excerpta, inque Argentoratensium Academia ad disputandum, sub Praesidio Joannis Ludovici Hawenreuteri. ... Argentorati, M.D.X.C.
Alkalmi költeményeket írt a Carmina Gratulatoria... Strassburg, 1591. cz. munkába.
Kézirati munkája: praecipuarum causarum enumeratio, cur a Pontificia rom. discessionem fecerimus... és egy másik Rohmannak, ki a XVIII. század közepén élt és Besztercze jegyzője volt, kézirati munkája: Notata quaedam circa jure Civitatis Bistricensis in vallen Rodna habita, Heydendorff Mihály medgyesi polgármester másolatában maradt meg.
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon III. 116., IV. 363. l.
Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 1. rész 238. l.