Kezdőlap

Rixa Sándor,

orvosdoktor, szül. 1847-ben atyjának Kun-Szent-Miklós közelében volt birtokán; első oktatását a szülői házban egy magántanártól nyerte, a középiskolákat azonban Pesten a piaristák gymnasiumában végezte, honnét a budapesti, majd a bécsi egyetemre ment, hol 1871-ben nyerte el a doktori fokot. Ekkor ismeretei gyarapítása végett nagyobb külföldi körutat tett, mely két évig tartott. 1874 elején Amerikába utazott és New-Yorkban való rövid tartózkodás után Chicagóba ment, hol 1878-ig mint gyakorló-orvos működött; időközben azonban a Rush Medical College (mely egyike Amerika leghiresebb intézeteinek) hallgatója is volt és itt, miután ujabb vizsgákat tett, amerikai oklevelet is szerzett. R. barátai kérésének engedve Chicagóból South-Bendbe (Indiana) tette át székhelyét, hol különösen a német polgárok között nagy népszerűségre tett szert, úgy hogy a legközelebbi választásoknál a County Ticketen coronernek jelöltetett. R. a republikánus párthoz tartozván, oly erélylyel működött pártja javára, hogy a republikánus párt összes jelöltjeinek megválasztását vívta ki, s az eddig demokrata kerület St. Josef Country republikánus lett. Mint coroner két évig működött és ekkor Puebloba (Colorado) ment át, hol több egylet elnökévé választatott és előbb kerületi orvossá, 1882-ben pedig az állami törvényhozó testületbe (legislatura) választatott. 1883-ban Morrison melletti birtokán gyógyintézetet rendezett be, mely oly híressé vált, hogy azt bővíteni kellett; azonban építkezés közben 1884. okt. intézete leégett; nem lévén biztosítva, 10,000 dollárnyi kárt szenvedett, a mi igen elkeserítette, úgy, hogy a nyugalom utáni vágy New-Yorkba késztette s ottléte óta azon munkálkodik, hogy a new-yorki szétforgácsolt magyarságot tömörítse, hogy vállvetve munkálkodjanak a közjó, a nemzetiség érdekében.

Nagy szolgálatot tett a magyar irodalom megismertetése által is, Petőfi s Arany János számos költeményét fordította angolra, de eredeti munkák is jelentek meg tőle, melyek közül különösen megemlítendő: «Ritka és sajátságos eledelek a civilizált és nem civilizált népeknél» cz. alatt írt értekezése, mely a chicagói Daheim cz. lapban és később külön is megjelent.

Amerikai Nemzetőr 1885. 1. sz. arczk.