állami polgári iskolai igazgató-tanító, szül. 1857. febr. 9. Alsó-Kubinban (Árvam.); Trencsénben hat gymnasiumi osztályt végzett. 1872. szept. a lévai áll. tanítóképzőbe került, honnét 1875-ben jeles bizonyítványokkal távozott. 1875-76-ban nevelő volt. 1876. jún. magyar, német és tót tannyelvű elemi iskolákra képesítő oklevelet nyert. Ugyanazon év októberében a trencsénmegyei királyi tanfelügyelőségnél irnoki minőségben talált alkalmazást. 1877 elején a tanfelügyelő a pecsenyédi községi iskola tanítói állására helyettesnek küldte. A tanév befejezésével ismét elfoglalta irnoki állását és e minőségben működött 1877. deczember végeig, a mikor őt a miniszterium a zay-ugróczi állami felső népiskolához rendes tanítónak nevezte ki. 1880. és 1881-ben felső nép- és polgári iskolákra képesítő vizsgát tett. 1882-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszterium igazgató-tanítónak nevezte ki a titeli állami polgári iskolához. 1883-ban igazgatói minőségben ismét Zay-Ugróczra helyeztetett át, a hol mint az óvóintézet, elemi iskola, felső népiskola s egy faragászati műhely vezetője, még most is működik. Megyebizottsági tag, a felső nép- és polgári iskolai tanítók országos egyesületének választmányi tagja s az alsó-draskóczi állami elemi iskola gondnoksági elnöke. a magyar nyelv és szellem buzgó terjesztője. Vezetése alatt tanműhelynél Ausztriában, Svájczban, Olaszországban nyert tapasztalatait érvényesítette s ezt oly fokra emelte, hogy érdemeiért az 1885. országos kiállításon jeles vezetésért dicsérő oklevelet és közreműködési érmet nyert. A tanműhely készítményei, melyek közül már jutott New-Yorkba, Párisba, Brüsszelbe s más külföldi városokba is, most bármily e nemű elsőrendű intézetek termékeivel kiállják a versenyt.
Eleintén főleg a Felvidéki Nemzetőrbe dolgozott, melynek keletkeztétől (1883) fogva öt évig belső munkatársai közé tartozott; írt a Felső nép és polg.-iskolai Közlönybe, a Nemzeti Népoktatásba, a Néptanítók Lapjába (1881. A délutáni oktatás beszüntetésének kérdéséhez); a Paedagogiai Plutarchba (1886. Mednyánszky János volt trencsénmegyei tanfelügyelő, 1887. Francke A. H.)
Munkája: Nevelés a hazaszeretetre. Pozsony, 1894. (Tanítók Könyvtára IV. Különnyomat a Nemzeti Népoktatásból.)
A felső nép- és polgáriskolai tanítók egyesületének 1890. közgyűlésére A felső népiskolákról írt dolgozatát az egyesület a miniszteriumhoz is fölterjesztette s az 1894. közgyűlésen: A magyar nyelv jelenlegi tanítása cz. olvasott fel értekezést.
Néptanítók Lapja 1886. 150. l.
M. Könyvészet 1894.
Vaday József, Magyar tanférfiak és tanítónők ezredéves Albuma. B.-Csaba, 1896. fénynyom. arczk.