bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár, szül. 1850. márczius 31-én Német-Bogsánban (Krassóm.); gymnasiumi tanulmányait Lugoson és Szegeden végezte. 1868-71-ig a bécsi egyetemet látogatta. 1873-ban a budapesti egyetem vegytani intézetének ösztöndíjas növendéke volt. 1875. okt. 18. bölcseleti doktorrá avattatott a budapesti egyetemen, 1875-77-ig az egyetem vegytani tanszékének tanársegéde volt. 1876. deczember 5-én Budapesten nyert tanári képesítést a vegytan- és természetrajzból. 1877. jún. 28- a budapesti VIII. kerületi községi főreáliskolához rendes tanárnak választatott; 1879-től egyszersmind a József-műegyetem magántanára volt. Meghalt 1888. márcz. 3. Budapesten.
Czikkei a Természettud. Közlönyben (1879. A chlor elemiségének kérdéséhez, 1882. Ásványgyapot, Uj elemek, A víz-molekulák és hidrogén-atomok absolut súlya, 1883. A világító kőről és festékről, 1884. Magyarnyelvű kisérleti és elemző chemiák); a Vasárnapi Ujságban (1880. Mérgek a régieknél); a budapesti VIII. kerületi főreáliskola Értesítőjében (1882. Uj elemek).
Munkái:
1. A methylaether vízre vonatkozó elnyelési tényezői. A bölcs.-tudori fok elnyerése végett a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karához benyujtotta. Bpest, 1875.
2. A minőleges elemzés alapvonalai felsőbb tanintézetek használatára. U. ott, 1879.
3. Bevezetés a mennyileges vegyelemzés módszereibe. Felsőbb tanintézetek számára, valamint magán használatra. U. ott, 1880.
4. A világító kőről. U. ott, 1883. (Népszerű természettud. Előadások 38.).
5. A fotografozásról. U. ott, 1884.
Szinnyei Könyvészete.
Szily Kálmán, A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói. Bpest, 1883. 11. l.
Kiszlingstein Könyvészete és gyászjelentés.